Képviselőházi irományok, 1906. XXIII. kötet • 785-820. sz.

Irományszámok - 1906-820. Sziklai Ottó inditványa, illetőleg törvényjavaslata a pozsony-országhatárszéli helyi érdekű villamos vasut engedélyezéséről

456 820. szám. legközelebb államosítja, hogy az mit jelent nekünk, azt annak ellenünk irányuló eljárásából elképzelhetjük. Olyan akadályokat gördíthet kivitelünk elé, a melyeket ismét drágán kell megváltanunk. Használjuk az alkalmat, hogy legalább erre az útra befolyást szerezhessünk. Mennyit küzdött kormányunk az anndbergi csatlakozás, illetőleg terményünknek nagyobb mérvű és gyorsabb kissállithatásáért és most elvessük a kínálkozó alkalmat, a mi egy fillérünkbe sem kerül!? Mellékesen utalok a pozsonyi alagút beomlása miatti óriási kárra, a mit az állam szenvedett, nemcsak az újraépítés és a miatt, hogy az árut nagy kerülővel kellett Bécsbe szállítania, hanem a miatt is, mert sok áru elromlott, a szállítás késedelmes volt. Alaptalan volt az az ellenvetés, hogy ez a vasút károsítja a magyar államvasutat, mert versenyvonala lesz a pozsony—marcheggi vonalnak. Ez a kis arányú vasút lehet-e a teljesen felszerelt magyar államvasutnak veszedelmes versenytársa egyáltalán. Ha el is von valamit az áruszállításból és nemcsak a közlekedés természetes fejlődése és az uj helyzet teremtette viszonynál fogva lenne szállítani valója, akkor sem tenne az számot. A kik ismerik a viszonyokat, tudják, hogy már most sokszor ugy a személy, mint az áruforgalom annyira megtorlódik a marcheggi vonalon, hogy alig győzik lebonyolítani. A természetes fejlődés lassanként megköveteli, hogy a magyar állam még nagyobb beruházást fektessen bele abba a vonalba: több kocsira, nagyobb személyzetre lesz szüksége. így inkább hasznára lesz e tekintetben is az államnak, mert azt a költséges pótlástól legalább ezen a Marcheggig illetőleg a Morváig terjedő különben csak 19—16 kilométer vonalon némileg megmenti és a Budapest felől Pozsonyon keresztül menő árúknak itt feladott czikkek szaporodásából származó torlódását csökkenti. A tervezett villamos vasút a Pozsony—Marchegg— Bécs közti árúforgalomban némi részt vesz. Ha árt a villamos vasút valakinek, az csak az osztr. Dunagőzhajózási társulat lehet, de ez nem a mi kárunk. Ez a vállalat úgyis csaknem teljesen az osztrák érdeket szolgálja. A közgazdasági bizottság jelentésében foglalt kifogások nem alaposak. A bizottság azért is ellenezni látszik a villamos vasutat, mert még nem tudni, hogy milyen hatása lesz a villamos vasúti rendszernek a gőzerejűvel szemben. Azt gondolom, hogy ezt bátran lehet a villamos vasúti részvénytársaságra bizni: a magyar állam arra egy fillért sem ad, tehát nem veszthet. Ellenkezőleg, ez egyszer másnak a kárán tanulhatunk. Egyébiránt az engedélyokiratban benne van minden, a mi műszaki tekintetben szükséges. Erre a helyi érdekű 7 kilométeres vasútra külön elvek kutatása, elméleti feltevések feletti tépelődés igazán felesleges lenne. Arra már van elég adatunk, hogy Ausztriával szemben a vasúti politikában hogyan óvjuk meg érdekünket. Azok a díjszabási előnyök olyanok, a melyekhez hasonló — mint a pozsonyi kereskedelmi és iparkamara elismeri — a magyar kiviteli és belföldi termelés érdekeit megvédik és ilyen előnyöket a magyar állam eddig semmiféle nemzetközi szerződésben nem foglalhatott. Ezeket az erre a vasútra vonatkozó üzletkezelési szerződés biztosítja és általuk teljesen egyenlő díjszabási jogot nyer a magyar engedélyes az egész vonalra, pedig a magyar vonal az egésznek csak tizedrésze. Mi több! Ezt a díjszabási előnyt az átmeneti forgalomra is, tehát az egész magyar államvasút hálózatára ki lehet terjeszteni. A magyar államvasutak kezelésében levő pozsony—szombathelyi helyi érdekű