Képviselőházi irományok, 1906. XXIII. kötet • 785-820. sz.

Irományszámok - 1906-793. Törvényjavaslat a vízi beruházásokról

136 793. szám. Nemesak a Balatonnak négy vármegyét felölelő vidékére, hanem a KözépDuna Szekszárdon alul fekvő részére nézve is rendkivüli nagy haszonnal járna, ha a vizi összeköttetés a Dunával létesülhetne, és kivált a Balaton zalai és veszprémi oldalán fekvő kitűnő minőségű ut és építési kőanyag ily módon nagyobb vidékre nézve hozzáférhetővé válnék. A Sió csatornázására, illetőleg a Balatonnak a Közép-Dunával való összeköttetésére vonatkozó törekvés az érdekeltek között jóformán állandó, a mit ama körülmény is igazol, hogy ennek hatása alatt még a volt közmunka- és közlekedésügyi ministerium is dolgoztatott ki a 80-as években idevágólag részletes terveket. Azokat megelőzőleg pedig már a múlt század elejétől kezdve több alkalommal komoly megfontolás tárgyát képezte a Sió hajózhatóvá tétele. A Siónak hossza a Balatontól a nagy Dunába való torkolásáig, mai kanyargós medrén mérve, 124 kilométer, esése mintegy 18 méter, a melynek legyőzésére 10 duzzasztó-zsilip és szekrényes kamra terveztetik a meder megfelelő rendezésével kapcsolatosan. A zsilipes csegék nagyobb száma nemcsak azért terveztetett, mert az a legolcsóbb megoldás, hanem azért is, mert a mederrendezéssel kapcsolatban ily módon a Sió völgyének vizlefolyási viszonyai sem súlyosbittatnak, hanem ellenkezően javíttatnak, a mire pedig kiváló súly volt fektetendő. A Sió hajózhatóvá tételének költségei 5,500.000 K-t tesznek ki, a Balatontól a tolnai Dunaágba való torkolatáig, a mi által a tervezett kisebb átvágásokkal mintegy 110 kilométer, legalább is 2 méter mély hajózó ut állíttatik elő; a költségek tehát kilométerenként csak 50.000 K-ra rúgnak; a mi igen mérsékeltnek mondható. A tolnai ág szabályozásának költségei a Duna folyamnál lettek előirányozva, mert ezen munkálatokra a Sió hajózhatóvá tételétől eltekintve is szükség van Tolna község érdekében, az ott előállott közegészségellenes állapotok következtében. A Sió hajózhatóvá tételével szoros kapcsolatban van a balatoni kikötőknek kiépítése és állami kezelésbe való átvétele, mert megfelelő kikötők nélkül nemcsak a kivánt forgalom nem lesz elérhető, hanem a mai kezdetleges hajózási állapotokon sem lehetséges gyökeres változást remélni. Miért is ebből a czélból, nemkülönben a Balaton-menti fürdőtelepeken létesítendő kőpartok előállítására és az ott elterülő mocsaras helyek, u. n. bozótok leesapolásához való hozzájárulásra 1 millió korona irányoztatik elő. A Balaton mentének évről-évre fokozódó örvendetes emelkedése és azon nagy áldozat, melyet az ország legutóbb a balatonparti vasút építésére hozott, indokolta teszi, hogy ott egyrészt a modern igényeket kielégítő hajózási berendezések megtörténjenek, másrészről pedig a közegészéget veszélyeztető állapotok mielőbb megszűnjenek. A kőpartok építéséhez való hozzájárulást pedig az a körülmény teszi megokolttá, hogy a Balaton vizszinét a közérdekekre való tekintettel magasabbra lehessen emelni, a mi a mai viszonyok közepette nem lehetséges, mert a magasabb vízállás nemcsak a partokat támadja meg rendkivüli módon, a mint ez kivált az 1906. évi magas vízállásnál előfordult, hanem még magukat a fürdőtelepeket és parti épületeket is veszélyezteti. XVI. A Sajó csatornázása. A Sajónak a Tiszába torkol ásától Bánrévéig való csatornázása nagy kihatással volna az egész Tisza és mellékfolyói hajózására, a mennyiben a Sajó völgyében fekvő nagy kiterjedésű szén- és vasérczbányák termékeinek forgalma az olcsó vizi-uton meg volna sokszorosítható, annál inkább, mert az ottani kőszén csekélyebb minősége mellett csakis vizi-uton szállítható távolabbi vidékekre.