Képviselőházi irományok, 1906. XXIII. kötet • 785-820. sz.
Irományszámok - 1906-793. Törvényjavaslat a vízi beruházásokról
793. száni. 131 gazdasági fejlődés további fokozásának szüksége mindinkább előtérbe tolja a Szamos állandó hajózhatóvá tételének megvalósítását, melyet kis vízállások idején, a csekély, másodperczenként 15 köbméterre leapadó vizemésztés miatt, csak abban az esetben lehet biztosítani, ha a folyó medrébe duzzasztó-művek és hajózó csegék építtetnek be. A Szamosnak az említett módon való szabályozását indokolttá teszi még azon fontos körülmény, hogy a Tisza medre Vásárosnaménytől máris hajózható és a most javasolt munkálatok végrehajtásával még inkább azzá válik és hogy ez esetben a hajózási forgalomba az ország oly nagy vidéke vonatnék be, a melyen különösen az olcsó szállítást igénylő kőre és kőszénre rendkívül nagy szükség van. Az erre kidolgozott tervek szerint Vásárosnaménytól Szatmárig terjedő 65 km. hosszú szakaszon 5 duzzasztó-műre és ugyanannyi hajózó csegére volna szükség, melyek kivitele együttesen mintegy 4,750.000 korona költséget igényel. XII. A Bodrognak, valamint a Latorcza, Laoorcz és Ung alsó részének szabályozása. A Bodrog folyó Tokaj-Imregh közti szakaszának szabályozása a ki nem képződött átvágások megfelelő kibővítésével már az 1894. évi III. t.-czikkel megállapított munkálatok közé felvétetett arra való tekintettel, hogy e folyónak medre Sárospataktól fölfelé, különösen az Ondova-Tapoly folyók medréből lesodort hordalék folytán nagy mértékben megromlott. A Bodrogon végrehajtott munkálatokkal, jóllehet a múlthoz képest jelentékeny eredmény éretett el, a helyzet javulása a kivánt mérvben még sem következett be, mert a végrehajtott munkálatokkal egyidejűleg a Bodrog mellékfolyóinál, illetve a vízgyűjtő területeken a hordalék megkötésére számottevő munkálat nem teljesíttetett, sőt az által, hogy a jelentékeny hordalékot hozó Ondava-Tapoly medre a felsőbodrogi vizszabályozó társulat árterét érintő szakaszán beépített, művekkel rendeztetett, a helyzet még rosszabbodott. Még mindig fennáll tehát annak szüksége, hogy a meder beágyazása elősegittessék, illetőleg hogy a felsőbb szakaszokon a vízmosások mielőbb megköttessenek. Ez utóbbira irányulólag az előzetes intézkedések meg is tétettek. A jelzett hátrányos és hova tovább rosszabbodó helyzet a medernek helyenkint túlságos elszélesedésére vezetett és javítása megköveteli, hogy a Bodrogmeder megfelelő művek beépítésével rendeztessék. Másrészt szükséges, hogy a Latorcza betorkolásánál az árvizek hatásának irányítása és mederképző erejük kihasználása czéljából a Latorcza jobb partján, a »Köves Molyvá«-tól a torkolatig és folytatólag a Bodrog balpartján a felsőbodrogi vizszabályozó társulat végtöltéséig, nemkülönben a Bodrog jobbpartján az imreghi híd és Zemplén között az árvizet meghaladó töltések építtessenek, továbbá, hogy a Tiszába való betorkolásnál, Tokajnál, elkülönítő töltés emeltessék, arra a czélra, hogy a különben is csekély esésű Bodrogon ne érvényesülhessen a zalkodi, hanem csak a mintegy 80 czentimé'érrel alacsonyabb tokaji Tisza-árvizszin, mi által a Bodrog alsó szakaszának árvizlefolyási viszonyai jelentékenyen javulnának. A Latorcza betorkolásának javítása a Bodrog szabályozásával kapcsolatosan szintén terveztetett, azonban az e czélból végrehajtott munkálatok az ottani bajoknak kielégítő orvoslására nem elégségesek, hanem szükséges egyúttal a Latorcza, Laborcz és Ung folyók alsó szakaszain megfelelő szabályozást végrehajtani, hogy ezen vidék is megszabaduljon azon vizkalamitásoktól, melyekbe 17*
