Képviselőházi irományok, 1906. XXIII. kötet • 785-820. sz.

Irományszámok - 1906-793. Törvényjavaslat a vízi beruházásokról

793. számHl mindazokat, a mik az 1895. évi előterjesztésben e szakaszra elmondattak; miután azonban a Belgrád és Báziás közti folyamszakasi*. rendezése ugy a hajózás, mint viz- és jéglevonulás, nemkülönben a forgalom érdekei szempontjából teljesen kielégítő módon csak ugy volna keresztülvihető, ha a munkálatokban a szerb kormány is részt venne, a mire azonban ez idő szerint nem lehet kilátás, azért most is csak a magyarországi oldalon szükséges elzárások és partvédő művek vétettek előirányzatba, ugy, a mint 1895. évben felvéve voltak. A báziás—ómoldovai 244 kilométer hosszú szakaszon, a mint ez az 1895. évi előterjesztésben tüzelésen ismertetve lett, a meder kis vízállásnál is elég mély vizű, ugy, hogy a hajózásnak akadálya nincs, s a viz a partokat sem moshatja, miért is ezen folyamszakaszon szabályozás a KCizép-Dunán javaslatba hozott szabályozási művek szükségének megállapításánál kiindulásul szolgált mérték szerint nem szükséges, s nem is terveztetett. ómoldovától le a Vaskapuig a szabályozás a kereskedelemügyi minister ur illetékessége körében hajtatott végre. E folyamszakasz szabályozási és hajózási szempontból ugyanoda tartozván, azzal e javaslat keretén belül nem foglalkozom. A Közép-Dunán az előzőkben főbb vonásaiban ismertetett tervek és javasolt munkák költségi 39,074.148 K 46 f-re vannak előirányozva. Hozzáadva ehhez a Felső-Dunára szükségelt . . . 8,482.450 » — f a mosoni Duna hajózhatóvá tételére szükséges . . 5,900.000 » — » a szentendrei Dunaágon legszükségesebb munkákra 750.000 » — » a tolnai Dunaág rendezésére és élővízzel való ellátására előirányzott . . . 1,85

0.000 » — » a Dunának Dévénytől Ómoldováig terjedő szakaszára szükséges összeg ..... 56,056.598 K 46f-rel, kereken tehát . . . . •. . . . . . . . : 56,000.000 » — f vehető számításba. II. Á Tisza. A Tisza folyó Tisza-Ujlak és Titel közötti medrének folytatólagos szabályozása érdekében 1892. évtől kezdve végrehajtott munkálatok által elért eredményből az a kedvező helyzet állapitható meg, hogy miután az átvágások — öt átvágás kivételével -— anyamederré képződtek ki, és mivel az ez idő alatt legsürgősebbekkéntjelentkezett mederrendezések, partbiztositások és hullámtérrendezések végrehajtattak, a Tisza folyónak az 1850-es években megbolygatott egyensúlyi állapota nagyban és egészben ismét helyreállott. A vízrajzi osztály a »Tisza hajdan és most« czimű művében a Tisza ujabb állapotát (II. rész 451. o) a következőleg jellemzi: »A szabályozás kezdete óta beállott változások a folyó hosszának nagymérvű megrövidülésében, a görbületek enyhülésében, a kanyargások csökkenésében, a meredek partok szaporodásában, a középzátonyok és szigetek megfogyásában nyilvánulnak.« Az imént jelzett változások közül csak egy tekinthető hátrányosnak, nevezetesen a meredek partok szaporodása, a mihez még hozzájárul Bökénytől a Sajó torkolatáig a meder elszélesedése. A Tisza folyó medre ugyanis, daczára a helyenkénti nagy bemélyedésnek, Bökénytől a Sajótorokig az elszélesedésre hajlik, mig a Sajótoroktól Titelig csekély kivétellei igen jelentékeny medermélyülés következett be az elszélesedésre való hajlam nélkül. Ebből szükségszerűleg következik, hogy a bökény—sajótoroki