Képviselőházi irományok, 1906. XXIII. kötet • 785-820. sz.

Irományszámok - 1906-793. Törvényjavaslat a vízi beruházásokról

793. szám. 109 szétszórtan, a szerint, a mint azt helyi okok kívánták, sürgősségük sorrendjében, kisebb szakaszokra kiterjedőleg létesíttettek a művek. A léfesitett szabályozási művek kedvező eredménye, főként ezen laza összetételű homokos agyag vagy iszap alluviumban beágyazott medrű folyórészen azonban állandóan csak ugy biztositható, ha azok egymással szervi összefüggésbe hozatnak. Ennélfogva a létesített művek között fekvő folyamszakaszokon mindazok a további szabályozási müvek létesítendők lesznek, a melyek a régi művekkel összhangzásban a közbenső medrek elfajulását megakadályozni és a régebbi művek állandó fennállását és czélját biztosítani alkalmasok. Ezen általános elvből kiindulólag azonban csak a sürgősebb jellegű művek vétettek tervbe és a meder további elfajulásának megakadályozása azzal czéloztatik, hogy a homorú kanyarban fekvő s víz által erősen megtámadott partok a további alámosás ellen partvédőművekkel megvédetnek, tulszélesedésben álló mederelfajulásoknál a meder párhuzamművekkel és keresztgátakkal összeszorittatik s végül a lefolyásra kerülő víz konczentrálása és ezáltal a hajózó meder javítása végett az összes mellékágak, holt kanyarok és oldalfolyások elzáratnak. A szabályozási müvek létesítésénél az eddig követett rendszer maradna meg, a mely szerint a művek vegyes anyagból, rőzséből (rőzsepokrócz fenékterités alakjában) és kőből létesíttetnek, mert tapasztalat szerint ezen szakaszon a kővel leterhelt 50 cm. vastagságig készített rőzseteritések a rajta keresztül haladó vízszálak sebességét annyira csökkentik, hogy az nemcsak a laza pirtot nem támadja meg, hanem még a magával hordott iszapot is a rőzse és kő hézagaiban lerakja. A párhuzamművek, mederelzárások magassága + 2 méterben van megállapítva, a mely magasság e szakaszon elegendőnek mutatkozott. A 124 km. hosszú szakaszon 34 ponton terveztettek szabályozási művek, elzárások, partvédő müvek, párhuzammüvek, kérészi gátak slb., a melyek legnagyobb része már az 1895. évi előterjesztésben felvétetett volt, de nem került kivitelre; kisebb részük a változott viszonyok folytán, vagy az eddig létesített művek hatásának biztosítása czéljából vált szükségessé, A tervezett összes munkálatok költsége 7,754.983 K 83 fillérre van előirányozva. Az újvidéki folyammérnöki hivatal szakaszán Borovótól Zimonyig, illetőleg a Száva betorkolásáig a Duna hosszú és szelíd hajlású kanyarokban mozog. Legrosszabb, legeifajultabb szakasza, a borovó—vukovári partvédőmű létesítésével, a palánkai, a Tiszatorok feletti és alatti egyes szakaszok pedig az egész szakaszra kiterjedő egységes rendezéssel javíttattak, ugy, hogy ezen azelőtt elsőrendű hajózási akadályt képező szakaszok annyira rendeztettek, hogy ma sem hajózási, sem jéglevonulási akadályt már nem képeznek. A munkálatok azonban nem voltak kiterjeszthetők mindazokra a pontokra, a melyeken az 1895. évi előterjesztés a szabályozás kijelölt czélját képező oldalágak elzárásával a hajóutat biztosítani és a jéglevonulást nehezítő akadályokat végleg elhárítani szükségesnek jelezte. A Dunának ezen szakasza lényegesen különbözik a felette levőtől annyiban, hogy a jobbparton a meder szélén kezdődő magaslatok a folyam terjedésének mintegy határt szabnak és főként csak a bal parton fordulnak elő oly partomlások, a melyeket további elfajulások meglőzése czéljából biztosítani kell. E szakaszon, főként az elágazások helyén lesz szükséges á vizmegoszlást az oldalágak elzárásával megakadályozni, mert ezen egyes szigetek, szigetcsoportok közötti Dunaszakaszokon, a tekintélyesebb vízmennyiségnél fogva az egységes mederben beavatkozásra szükség nincs. Ezen folyórész egyes pontjain szükséges munkálatok a következők: A borovó—vukovári partvédőmű érdekében, a mely a m. kir. államvasutak hozzájárulásával épült nagy költségen, állandó megfigyelésre van szükség s nincs