Képviselőházi irományok, 1906. XXIII. kötet • 785-820. sz.

Irományszámok - 1906-793. Törvényjavaslat a vízi beruházásokról

104 793. szám. nyel, azon korlátok határain belül, a melyeket a beruházási adomány évi összege megszabott. Ezen irányelv alapul vételével az egész felső Dunára, illetőleg annak Dévénytől—Keszi-ig terjedő szakaszára megállapittatott a szabályozási művek kanyarulatának gondos kihasználásával a kisvízi medernek oly vonalozása, a mely a Duna folyamnak az eddigi szabályozás után felvett természetének többékevésbé megfelel. Ebben a vonalban oly természetű művek létesítése van tervbe véve, a melyek arra késztetnék a folyamot, hogy annak megfelelő vagy ahhoz hasonló kisvízi mederalakulatot vegyen fel, a milyen a fentebb emiitett, a természettől vagy emberileg szerencsésen vonalozott szakaszokon magától előállott és azóta állandóan a hajózás, vízlefolyás és jéglevonulási viszonyok szempontjából teljesen kielégitőleg válto2atlanul fennáll. Azonban a Felső-Dunán állandóan folyamatban levő tanulmányok és megfigyelések kimutatták azt is, hogy a Felső-Duna szabályozása és állandó középés kisvízi medre kedvező kialakulásának biztosítása folytatólag múlhatatlanul szükségessé teszi, hogy a Duna főmedrétől jobbra és balra a hullámtereken végighúzódó, elhagyott Dunamedreken levonuló vízmennyiség apadó víznél rövidebb szakaszonként a hullámtéri holt medreknek alkalmas helyen való elzárásával a főmederbe visszatereltessék, és megakadályoztassák az, hogy a Fődunával közel párhuzamosan a holtmedrekben és mellékágakon — a főmeder teljes elkerülésével 8—20 km. hosszban lefolyjék azon kisviznek jelentékeny része, a mely Dévénytől a Pozsony alatti 20—22 km.-ig terjedő egységes mederben össze van tartva és a melynek a főmederben lehetőleg a párhuzamművek magasságáig való lefolyására a közép- és kisvízi meder kialakulása érdekében szükség van. Azaz a mederszabályozással kapcsolatban a társulati jobb- és balparti töltések közt néhol 4-0 km. szélességet is meghaladó hullámtéren az elmetszett, elhagyott holtmedreken a kisviz lefolyását rendezni kell oly módon, hogy az kisebb szakaszonként a főmederbe való visszafolyásra és abban való lefolyásra kényszeríttessék. A hullámtéri lefolyás ilyen rendezése a kisvizi meder kiképzésére, a középés nagyviz lefolyására, a jég levonulására is kedvező hatással leend. A hullámtéri vízlefolyás rendezése az ármentesitő társulatok érdekében is szükséges. A végrehajtandó eme munkálatok tervezésénél különös gond lesz fordítandó arra is, hogy a községeknek hozzáférhetése a Dunához jobban biztosittassék. A Felső-Dunának a pozsonyi folyammérnöki hivatal kezelése alá tartozó, Dévénytől—Bősig terjedő, 61 km. és komáromi hivatal kezelése alá eső bős— kiskeszi-i, 35 km. hosszú szakasza kisvizi medrének a fentebbiekben vázlatosan jelzett elvek szerinti szabályozása, a 4—7 és 13—16 km. közötti szakaszok kivételével, a melyek kisvizi medre, mint említve volt, szabályozást nem igényel, a hullámtéri lefolyás rendezésével együtt összesen 5,875.000 K-val van előirányozva. Ezen terv felöleli azonban azokat a munkálatokat is, a melyek időközben már foganatosítva lettek, illetőleg 1907. évben előreláthatólag még megvalósíthatók lesznek. Ezek költsége kikerekítve 950.150 koronára lévén tehető, ennek levonásával a még szükséges összeg 4,924.850 K-ra mg. A dévény—kiskeszi-i 96 km. hosszú folyamszakaszon az 1885. évi VIII. t.-cz. alapján létesített szabályozási művek további kiegészítéséről és fentartásáról is folytatólag kell gondoskodni, mert főként a fentartás körül felmerülő kiadásokat az állami évi rendes költségvetésben e czimen rendelkezésre álló összeg fedezni nem képes. Az erre szükséges összeg az 1897—1904. években ugyanezen czélból tényleg teljesített munkamennyiségekből nyert megállapítást, figyelembe véve azt a körül-