Képviselőházi irományok, 1906. XXII. kötet • 704-784., CVIII-CXXIV. sz.
Irományszámok - 1906-CXVIII. Törvényjavaslat az ország erdélyi részeiben, továbbá a volt Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd megyék és a volt Kővár vidék területén a birtokrendezésről, arányositásról és tagositásról szóló 1871. évi LV., 1880. évi XLV. és 1892. évi XXIV. törvényczikkek módositásáról és kiegészitéséről
CXVIII. szám. 48? Ezenkívül az arányosítandó közös birtokból illetményének természetben elkülönítését — az érdemleges tárgyalás rendjén — kívánhatja: 1. szántóföldekből, rétekből, kaszálókból, nádasokból, minden részes fél illetményeinek nagyságára való tekintet nélkül, feltétlenül; 2. erdőkből, legelőkből ós havasokból: a) a volt földesúr saját illetményére, valamint volt úrbéresei össziiletményére nézve az illetmények nagyságára való tekintet nélkül, feltétlenül í 6) mindaz a többi részes fél saját egyéni illetményére nézve, a kinek a kihasítandó illetménye a 100 kataszteri holdat meghaladja. A természetben elkülönített egyéni birtokrószek szabad tulajdonná lesznek. A közösen maradó területek használata a megállapított arány szerint illeti az állandó közösségben maradó részeseket. Az 1880. évi szeptember 10. napja után az élők közötti jogügylettel szerzett ingatlanok után, vagy az ingatlanok nélkül szerzett arányrészek után egyéni illetményeknek természetben való elkülönítése csak abban az esetben rendelhető el, ha azok után illetményeik elkülönítését a volt tulajdonosok egyénenként is igényelhették volna. A közösen maradt erdőkből, legelőkből ós havasokból a már befejezett arányositási eljárás után, habár az a részesedési arány megállapítására korlátozottan történt is, továbbá az 1871 : LII1. t.-cz. 32. §. tekintetbe vételével elkülönített erdőkből egyéni illetmények elkülönítésének sem birtokrendezési, sem polgári peres eljárás utján helye nincsen, azok részére sem, a kik azt az érdemleges tárgyalás során jogszerűen kérelmezhették volna. A földmivelésügyi minister indokolt esetekben megengedheti, hogy a közösben maradó erdők oly részletei, a melyek fekvésüknél és talajuk minőségénél fogva állandó legeltetésre alkalmasak és a közös birtokosok legelő-szükségletének kielégítésére szükségesek, a közösen maradó legelőhöz vagy havashoz (havasi legelőhöz), és viszont a közösben maradó legelő vagy havas (havasi legelő) oly részletei, a melyek a talaj termő erejének veszélyeztetése nélkül legeltetésre tovább nem használhatók, a közösben maradó erdőhöz csatoltassanak. A faállományért befolyó pénz ilyen esetben első sorban a legelővé való átalakítással és a közös legelő okszerű berendezésével és jókarban tartásával járó költségek fedezésére fordítandó. . / XI. Az I. ós X. czikkelyek szabályait kell alkalmazni az ennek a törvénynek hatálybalóptekor folyamatban levő, arányositási ós arányosítással kapcsolatos tagositási ügyekben is. Ha azonban a részesedés jogosultságának, az arány kulcsnak és terjedelmének kérdése e törvény hatálybalépte előtt jogerős birói határozattal eldöntetett; továbbá ha az illetményének természetben való elkülönítésére igényt tartó részes fél (1880 : XLV. t.-cz. 25. §.) illetménye ugyanezen időpont előtt jogerős birói határozattal megállapittatott és elkülönitendőnek mondatott ki: ugyanazok a kérdések a jelen törvény vonatkozó szabályai alá nem vonhatók. ;; XII. Az 1892 : XXIV. t.-czikk XVI. czíkkelyében foglalt 28. a) §. 2. bekezdéséből e szavak »a kolozsvári kataszteri igazgatóság utján«, 4. bekezdéséből pedig e szavak » kolozsvári kataszteri igazgatóság utján« kimaradnak.
