Képviselőházi irományok, 1906. XXII. kötet • 704-784., CVIII-CXXIV. sz.

Irományszámok - 1906-CXVIII. Törvényjavaslat az ország erdélyi részeiben, továbbá a volt Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd megyék és a volt Kővár vidék területén a birtokrendezésről, arányositásról és tagositásról szóló 1871. évi LV., 1880. évi XLV. és 1892. évi XXIV. törvényczikkek módositásáról és kiegészitéséről

484 CXVIII. szám. a felosztáshoz az engedélyt megadta, és e tekintetben különbséget nem tesz, hogy az arányosítás vagy az úrbéri elkülönítés folyama alatti vagy befejezte utáni felosztásról van-e szó. E mellett a felosztásnak az 1871 LIIÍ. t.-cz. 42. §. 2. és 3. bekezdésében ós illetve 79.; §-ában megállapított előfeltételei is megmaradnak. A közlegelő azonban más alkalmas és megfelelő becsértékű területtel kicserélhető, ha azt az elhelyezkedés' vagy a gazdasági érdekek okadatolttá teszik, és ha ahhoz a földmívelésügyi minister beleegyezését adja. A kicseréléssel járó költségekkel a közlegelő érdekeltsége nem terhelhető, ós ha a cserébe kapott terület legelővé való átalakítása szükséges, az átalakítás költségei a tagosító érdekeltséget terhelik. Azokban a községekben, a melyekben az általános, tagosítás kérelmezése idejében közlegelő nincs, vagy a meglevő közlegelő a község állattenyésztési érdekeit ki nem elégíti, a legelőt a tagositandó összterületekből kell kihasítani,- illetve kiegészíteni. A kihasitás vagy kiegészítés szükségét, úgyszintén az összterületből e czélra kihasítandó terület nagyságát ós helyét a tagosítás czólszerüsége ós kiviteli módja tekintetében véleményadásra hivatott gazdasági szakbizottság javaslata alapján a földmívelésügyi minister állapítja meg. A tagosítás alá kerülő birtokokból a közlegelő czéljaira elvont területet minden egyes becsholdból egyenlő arányban kell levonni, ós az ekként történt levonás arányában képezi ez a közlegelő az illető birtokosok osztatlan közös tulajdonát, a melynek használata legelő-szabályrendelettel lehetőleg akként rendezendő, hogy első sorban a kisbirtokosok igényei vétessenek figyelembe. A közlegelő megállapítható területe a tagosítás alá kerülő birtokok területének 5°/o-át meg nem haladhatja, hacsak az érdekeltség magasabb százalókban egyhangúlag meg nem állapodott. Erdők vagy havasok úrbéri elkülönítése vagy arányosítása alkalmával az azok között lévő egyes földrészletek akkor is kicserélés alá. vehetők, ha a határ tagosítása folyamatban nincsen. A kicserélés ilyen esetben is a tagosítás elvei szerint történik. Olyan erdők közötti részletek, a melyek az 1880. évi január 1-én állandó lakással be voltak telepítve, általános tagosítás esetén kivül csak a tulajdonos beleegyezése mellett cserélhetők ki. V. Az 1880 : XLV. t.-cz. 9. §-a helyébe 9. §. megjelöléssel a következe, új szakasz lép: 9. §. A földmívelésügyi minister határozatával felszerelt tagositási kérelem nyomán a helyszínére tárgyalás tűzendő ki, s ez alkalommal a kiküldött tárgyaló biró az érdekelt felek meghallgatása után hivatalból nyomozza ki, hogy a tagosítás elrendelésének előfeltételei megvannak-e. Ha a földmívelésügyi minister a tagosítást hasznosnak és czélszerűen keresztülvihetőnek mondta ki, a tárgyalásra szabályszerűen megidézett, . de meg nem jelent felek úgy tekintetnek, mint a kik a tagosításba beleegyeznek, ellenesetben úgy, mint a kik a tagosítást ellenzik. A felek nyilatkozatai és a beszerzett adatok alapján a kir. törvényszék a tagosítás megengedhetősóge felett Ítéletet hoz, a mely a kir, ítélőtáblához; felebbezhető, .. '•, *, .