Képviselőházi irományok, 1906. XXII. kötet • 704-784., CVIII-CXXIV. sz.

Irományszámok - 1906-706. Törvényjavaslat az állami telepitésről és parczellázásról

706. szám. 31 1-sö melléklet a 706. számú irományhoz. Indokolás „az állami telepítésről és parczellázásáról" szóló törvényj avaslathoz. Általános indokolás. Az elmúlt századokban a telepítések azon czélból eszközöltettek, hogy a háborúktól kipusztult egyes vidékek újra benópesittessenek. Most a telepítést más ok teszi szükségessé, tudniillik a túltömött népesség arányos megosztása, gazdasági és nemzeti szempontból. A telepítés, mint a nemzet expansiv erejének megnyilvánulása, hivatva van levezető csatornául szolgálni a végből, hogy az értékes, de azon helyen megélni már nem tudó emberanyag intensivebb gazdasági munkakör biztosításával — a haza és nemzet részére megtartassák. A telepítés parczellázás nélkül s viszont a parozellázás telepítés nélkül, alig képzelhető el. E két intézmény karöltve jár s együttesen vannak hivatva a hozzájuk fűzött nagy czólt elérni, a mely czól érdekében a nemzet nagy anyagi áldozattól se riadhat vissza. Elvégre avval a kérdéssel egyszer máitisztába kell jönnünk, hogy a telepítést nem lehet' ós nem szabad pénzügyi szempontból elbírálnunk; mert a telepítés, mint nemzeti érdek, eleve kizárja azt, hogy lucrativ pénzügyi műveletnek tekintessék. Sajnos, az eddigi telepítési kísérleteknél, a pénzügyi szempont helyeztetett előtérbe, a mi aztán érzékenyen meg is boszulta magát. Ezzel a téves felfogással egyszersmindenkorra szakitanunk kell, ha azt akarjuk, hogy a telepítés sikerrel ós nemzeti szempontból előnnyel járjon. Az a pénzügyi áldozat, melyet az állam telepítésre fordít, bőven megtérül a nemzet megerősödése és összeforradása által. A telepítés e gazdasági szempontból is fontos, hogy a kötött és nemkötött nagybirtok felszabadításával és felaprózásával lehetővé tétessék egy oly intensiv gazdálkodás, melyben az egyén egész munkásságát, ügyességót ós szorgalmát egész éven át gyümölcsöztesse és érvényre juttathassa. Az 1848. évi átalakulás megsemmisítette az elavult s az újkor ós uj eszmekör keretébe többé már be nem illeszthető intézményeket. A jogegyenlőség elvénél fogva demokratikus alapra fektette társadalmi és politikai életünket. Ezen közfalak összeomlásával a nemzet megnyitotta a jog ós érvényesülés forrásait a polgári elem előtt, de ugyanakkor oly kötelességeket rótt vállaikra, melyek azelőtt a kiváltságos osztályt terhelték. 1848 előtt a kivált-