Képviselőházi irományok, 1906. XXII. kötet • 704-784., CVIII-CXXIV. sz.

Irományszámok - 1906-705. Törvényjavaslat a vándorczigányok letelepitéséről

20 705. szám. A telepitést közvetlenül a telepitési hatóság, illetve ennek közegei végzik, természetesen a szükséges karhatalom bevonásával, a mely karhatalom azután ennek a hatóságnak, illetve közegeinek rendelkezése alatt áll. Ezt ki kell törvényhozásilag mondani, mert nem lehet kitenni a telepitő hatóságot annak, hogy a telepités keresztülvitelénél működésében esetleges hatásköri egyenetlenségeknek legyen kitéve. A telepités megkezdését legczólszerűbb olykép megkezdeni, hogy egy bizonyos napon a kijelölt és erre előkészitett országrósz területén az összes kóborló vándorczigányok, a kik ép ott találtatnak, feltartóztassanak, és őrizet alá vétessenek és a telepitő közegeknek rendelkezésére bocsáttassanak. Ennek megfelelően intézkednek a fentirt szakaszok. 10.—12. §§. Ezek a szakaszok a letelepitós főbb alapelveit határozzák meg. Intézkedni kell nevezetesen arra nézve, hogy mely községekben, milyen ;áoportokban telepitendők le a feltartóztatott czigányok. Ozélszerűnek látszik e részbe ugy intézkedni, hogy a telepitési hatóság javaslatára a belügyminister határozza meg az alkalmas községeket, a hol mód van arra, hogy a czigányok letelepithetők legyenek, de mód van arra is, hogy ott megélhessenek. Ozélszerűnek látszik továbbá az az intézkedés is, hogy a letelepítés kisebb csoportokban történjók, mert ellenkező esetben igen nehéz volna a felügyelet és gyámság gyakorlása, de meg könnyen alkalom kínálkoznék arra is, hogy a czigányok újból karavánná alakulva, folytassák a kóbor életet. A javaslat mindazonáltal ennél a szétválasztásnál is a lehetőségig tekintettel akar lenni, a családi kapcsolatra, a melyet ha -nem múlhatatlanul szükséges, nem bolygat meg. Amennyiben a feltartóztatott czigányok valamelyikének kipuhatolható illetőségi helye van, nem indokolt azt onnan elvonni. Ennek megfelelően intézkedik a javaslat is. A község gyámsága a letelepülés első perczétől kezdetét veszi. A czigányok minden vagyonát a község veszi kezelés alá ós gondoskodik eltartásukról. A szükségtelen dolgokat eladja és azok árát a tulajdonos javára kezeli. Különösen szükséges volt kimondani a kocsik, lovak és fegyverek eladását, nehogy a kóbor életnek ezek a főeszközei, továbbra is a czigányok rendelkezésére álljanak. A befolyt vételár elsősorban az állandó lakhely megszerzésére is létesítésére fordítandó, hogy a kincstárnak a telepítéssel járó kiadásai ez által is csökkenjenek. A telepités könnyebb keresztülvitele czéljából törvényileg kötelezni kellett azokat a községeket, a melyek erre alkalmas területtel bírnak, hogy azt a szükséges mértékben és méltányos áron eladják és az állani rendelkezésére bocsássák. A telek és a ház törvényhatályának tartama alatt a telepítési hatóság tulajdona és a letelepített csak birtokosa annak. Czélszerű ezt a rendelkezést megtenni, hogy a telepitési hatóság jogilag és szabadon rendelkezhessék ezekkel a telkekkel. Miután azonban ezek a telkek a letelepítettek részére vétettek, ki kellett