Képviselőházi irományok, 1906. XXII. kötet • 704-784., CVIII-CXXIV. sz.
Irományszámok - 1906-705. Törvényjavaslat a vándorczigányok letelepitéséről
18 705. szám. MelléJclet a 705. számú irományhoz. Indokolás „a vándorczigányok letelepítéséről" szóló törvényjavaslathoz. Bevezetés. Közismert tény, hogy az ország területét ma is az úgynevezett vándorczigányok ezrei, kóborolva minden hatósági ellenőrzés nélkül járják be, veszélyeztetve megjelenésükkel a polgárok vagyonát és életét. Annyira elfajult ezeknek a kóbor hordáknak a garázdálkodása, hogy immár sürgős és erélyes cselekvésre van szükség oly irányban, hogy a kóborczigányok megtelepüljenek és rendes foglalkozásra szoríttassanak. Ezt a czélt nézetem szerint csakis az állam által szervezett kényszertelepitéssel lehet elérni. Maga az állam vegye kezébe egy erre szervezett hatóság útján a telepitest, hajtsa azt keresztül lehető rövid idő alatt és gondoskodjék arról is, hogy a letelepítés hatályos maradjon, a mi csak úgy érhető el, ha a letelepítettek bizonyos ideig a letelepítés után is állami felügyelet ós gyámság alatt állanak, szabad költözködósi és mozgási joguk pedig korlátozva van. Ezek azok az alapelvek, a melyeken a jelen javaslat felépült. Sok intézkedése a személyes szabadság korlátozásán alapul ugyan, de ha a kitűzött czélt el akarjuk érni, nem szabad ettől a kivételes intézkedéstől, a mely amúgy is időhöz van kötve, elrettennünk. 1- §• A javaslat elveinek megfelelően kimondja ez a szakasz, hogy a vándorczigányok a törvény életbeléptétől számított 3 év alatt letelepülni tartoznak. Ez a letelepülés lehet önkéntes is, de az e téren szerzett tapasztalatokat figyelembe véve, ki kellett a kényszertelepitést parancsolólag mondani és ennek határidejét is szigorúan meghatározni. A kényszertelepités módozatait a jelen törvény határozza meg. A törvény azonban csak az alapelveket jelöli ki, a részletes végrehajtást pedig az illető ministerek diskreti ójára bízza, a mi nem is történhetett másként, ha figyelembe vesszük, hogy ennél a kérdésnél nem lehet mindent általános érvényű rendelkezésekkel szabályozni, hanem a legtöbb esetben alkalmazkodni kell a gyakorlati végrehajtás által megjelölt kívánalmakhoz.