Képviselőházi irományok, 1906. XX. kötet • 684-694. sz.

Irományszámok - 1906-684. Állami számvevőszék jelentése a törvényhozás által engedélyezett évi hitellel szemben (1906:IX. törvényczikk) az 1906-iki számadási év pótnegyedében előfordult túlkiadások-, előirányzat nélküli kiadások- és hitelátruházásokról

684, szám. 141 A személyi járandóságoknál az óra többleti dijak okozták a túlkiadást, a minek oka az, hogy több tanerő' nyugdíjazás alatt állván és szabadságoltatván, ezen tanszékek betöltéséig a felszabadult órákat óradíjas tanerőkkel kellett ellátni; a dologi kiadásoknál pedig első sorban és főként a fűtés és világítás, a cselédek és szegődményesek bérei és az épületfentartás czimén felmerült szükségletek, mind oly igények, amelyeknek kielégítése elől a képzőintézetek jól felfogott érdekéből kitérni nem lehetett, de amelyek viszont az előirányzat szerkesztésekor mérlegelhetők még nem voltak, mert egyrészt a szokatlanul hosszú és szigorú télnek voltak következményei, másrészt a nehéz megélhetési viszonyokból eredtek, mely utóbbiak ezen intézeteknél alkalmazott cselédség egy részét a munkabér felemelésének sztrájk által való kierőszakolására indította, 26. czimhez. {Elemi tanító és tanítónő képzők.) 1. és 2. rovat. Személyi járandóságok és dologi kiadások. Az 1906. évi IX. (költségvetési) törvény értelmében a czim 1. és 2. rovata között az átruházási jog engedélyezve lévén, az itt kimutatott 109.649 K 04 f túlkiadás a következőképen alakult: a 2. rovaton túlkiadás ........ 165.849 K 30 f az 1. rovaton megtakarítás 56.200 « 26 « tiszta túlkiadás mint fent 109.649 K 04 f A 2. rovaton mutatkozó túlkiadás zöme a körtartási költségekre, a fűtésre és világításra, nemkülönben az épületek fentartására esik. A többi alrovaton jelentkező túlkiadás kisebbmérvü és ellensúlyozást talál a többi alrovat megtakarításában. A növendékek létszámának a tanítói szükséglethez mért emelkedése, az élelmezési, fűtési és világítási anyagok és szerek hirtelen és nagyfokú drágulása s néhány régi épülettel biró képzőintézetnél a renoválásnak elkerülhetetlen volta, azok a mozzanatok, melyek a czím kezelési összegét annyira felszöktették és a túlkiadást előidézték. Ezeket a mozzanatokat az előirányzat szerkesztésénél, mint előre nem láthatókat, számításba venni nem lehetett, a végrehajtásnál azonban csakis az ügy érdekeinek súlyos megkárosításával lettek volna mellőzhetők. 39. c zímhez. (Festészeti és szobrászati mesteriskolák.) Az 1906, évi IX. (költségvetési) törvény értelmében a czím két rovata között az átruházási jog engedélyezve lévén, az itt kimutatott 94 K 33 f túlkiadás a következőképen alakult: az 1. rovaton túlkiadás 694 K 33 f a 2. rovaton megtakarítás . . . . . . 600 « — « tiszta túlkiadás mint fent 94 K 33 f Az 1906. évi előirányzat összeállításakor a II. festészeti mesteriskola igazgató-tanári széke üresedésben volt, ez állás után tehát csupán a VI. fizetési osztály szerint való szabályszerű fizetés és lakpénz vétetett fel. Az állás az 1906. év folyamán oly egyénnel töltetvén be, kinek előző állami szolgálata alapján már 5200 K-ás korpótléka volt, ezt az 1000 K-át a czím terhére vállalni kellett, a mi a személyi járandóságoknál végeredményben 694 K 33 f túlkiadást eredményezett. 47. czimhez. (Magyar nemzeti múzeum.) Az 1906. évi IX. (költségvetési) törvény értelmében a czím két rovata között az átruházási jog engedélyezve lévén, ezen az alapon a czím túlkiadásából esik: az 1. rovatra 672 K 15 f a 2. rovatra 1.326 « — « összesen: 1.998 K 15 f