Képviselőházi irományok, 1906. XIX. kötet • 621-683., LXXXVI-XCVII. sz.

Irományszámok - 1906-677. Törvényjavaslat az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló 1883:XXV. tövényczikk módositásáról és kiegészitéséről

677. szám. 281 büntetése alá vonassék, az is szükséges, hogy a megszerzéskor ismerje az uzsora tény állad ékának azon elemeit is, a melyek a szerződést a 2. §. alá eső uzsorává minősitik. Az 5. §-hoz. E §. rendelkezése megfelel a jelenlegi törvény 14. §-ában kimondott elvnek. A javaslat ezt az elvet, mely büntetlenséget biztosit az uzsorásnak, a ki a bűnvádi eljárás folyamatba tétele előtt az uzsorás ügylet által okozott magánjogi sérelmet jóváteszi, továbbra is fentartandónak találta; mert tapasztalat szerint előmozditja a sértettet legközvetetlenebbül érintő magánjogi sérelem kiegyenlítését. A §. szövegezése a javaslatnak egyéb vonatkozásokban módosult elveire való tekintetből tér el a jelenlegi törvény 14. §-ának szövegezésétől. A 6. §-hoz. A javaslat 6—9. §-ai az uzsora magánjogi következményeit szabályozzák s nevezetesen a 6. §. az uzsorás jellegű szerződés semmisségét állapitja meg lényegében megegyezőleg az ált. polgári törvénykönyv tervezetének 957. §-ával és a német birodalmi polg. tvkv. 138. §-ával. A javaslat általában erkölcstelennek tekinti az oly szerződést, a mely az egyik fél szorult helyzetének, könnyelműségének, értelmi gyengeségének vagy tapasztalatlanságának kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt juttat a,másik félnek. Az ily szerződés magánjogi hatálya ellen védeni kell a gyengébb felet, tekintet nélkül arra, vájjon a szerződés az uzsora büntetőjogi tilalmába is beleütközik-e vagy sem. Azok a szempontok, melyek az uzsora büntethetőségének feltételeire nézve döntők, nem szükségképen irányadók a magánjogi sérelem kiegyenlítésére nézve is. A sérelmet szenvedett fél az okozott magánjogi hátránytól megóvható a nélküJ, hogy veszélyeztetve lennének azok az érdekek, a melyekre való tekintetből az uzsora büntethetőségét korlátozni és különszerű feltételekhez kötni szükséges. A 6. §. lényege az uzsora civiljogi fogalmának meghatározásában áll. Ez két irányban tér el az uzsora büntetőjogi fogalmától. Először abban, hogy a kihasználás önmagában véve, tekintet nélkül a szerződés nemére és a kihasználás módozataira, megállapítja a semmisséget; másodszor abban, hogy az ügyletek különbözősége szerint nem választja szét az uzsora eltérő eseteit, hanem az uzsora magánjogi kritériumait az egész ügyleti forgalomra egységesen állapitja meg. Egyébként az uzsora általános előfeltételei itt is ugyanazok, mint az uzsora büntetendő eseteiben. Tehát megkívántatik, hogy a fél szorult helyzetben, vagy könnyelmű, gyenge értelmiségü vagy tapasztalatlan legyen; továbbá, hogy a másik fél ezt ismerje és tudva kihasználja oly vagyoni előnyök szerzésére vagy kikötésére, a melyek a saját szolgáltatásának értékét az eset körülményeihez képest feltűnően aránytalan mértékben meghaladják. Ezekre tehát ugyanaz áll, a mi fentebb az 1. §-nál e részben megjegyeztetett. Ellenben az uzsora büntethetőségének különös feltételei, nevezetesen, hogy a vagyoni előny kikötése vagy szerzése hitelnyújtás, halasztás, követelés módosítása vagy megszüntetése fejében történt-e, vagy hogy a kihasználás tervszerű volt-e, a magánjogi következmények szempontjából figyelembe nem jönnek. A §-ban megállapított semmisség általános elveiből következik, hogy ezt a bíró hivatalból is köteles figyelembe venni. Ezáltal a fél hatályos magánjogi KJópvh. iromány. 1906—1911. Xlk. kötet. 36