Képviselőházi irományok, 1906. XIX. kötet • 621-683., LXXXVI-XCVII. sz.
Irományszámok - 1906-677. Törvényjavaslat az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló 1883:XXV. tövényczikk módositásáról és kiegészitéséről
677. szám. 275 talán a hitelező szolgáltatásának értékéhez viszonyítva, ennek nincs az összes esetekre kiterjedő absolut mértéke. E részben szabad teret kell engedni a bírónak, hogy az esetek individuális körülményeit méltathassa és az értékek becslésére befolyással biró összes momentumokat számításba vehesse. Ezzel a kitétellel »feltünően aránytalan«, mely különben lényegileg megfelel a jelenlegi törvényünk által használt »szembeötlő aránytalanság« értelmének, a javaslat ki akarja zárni a birói tévedésnek könnyebben tért engedő azokat az eseteket, a melyekben a szolgáltatás és az érte kapott vagyoni előnyök között jelentéktelen aránytalanság mutatkozik. A feltűnő aránytalanság mértéke szűkebb körre szoritja a biró egyéni felfogásának esélyeit s közelebb hozza az aránytalanság ismérvét annak objectiv mértékéhez. Külön mértéket állit fel a javaslat e részben a kamatokra és a kamatok tekintete alá eső más előnyökre nézve (1877 : VIII. t.-czikk 2. §.), a mennyiben a 8°/ 0-ot meg nem haladd ily szolgáltatás kikötését és szerzését feltétlenül kiveszi az uzsora tilalma alól (v. ö. 11. §. második bek. indokolását). A javaslat az uzsorás vagyoni előnyök »kikötését vagy szerzését« emliti. Ez a kitétel »szerez« arra utal, hogy a kikötés nélkül nyújtott uzsorás vagyoni előny elfogadása is a tilalomba ütközik; mert gyakran fordul elő, hogy az uzsorás egyenesen nem köti ki az uzsorás előnyt, hanem más módon birja rá az adóst ilyennek nyújtására. Ha az uzsorás előny ily indirect szerzésmódja megengedett lenne, tág tér nyilnék a törvény kijátszására. Hogy az uzsorás vagyoni előny magának az uzsorás félnek vagy egy harmadik személynek nyujtatik-e, azt már mai törvényünk is közömbösnek tekinti az uzsora tilalma szempontjából. Az uzsora büntetőjogi fogalmához ezeken kivül az uzsora különböző kategóriáiban még egyéb ismérvek is tartoznak. A javaslat ezen ismérvek szerint az uzsora eseteinek két csoportját különbözteti meg. Az első csoportba (1. §. első bekezdése) sorozza a javaslat az uzsorának azokat az eseteit, a melyekben a büntethetőség feltétele a szerződés természete szerint van meghatározva. Ide tartoznak azok az esetek, melyekben hitelnyújtás, halasztás, követelés módositása vagy megszüntetése képezi a sérelmes ügylet czélját. Ellenben az esetek második csoportjában a kihasználás különös módja: a tervszerűség képezi az uzsora külön kritériumát (1. §. második bekezdése). A hitelnyújtással elkövethető uzsora körét, a mint már az általános indokolásban emlitve volt, a javaslat bőviti azzal az értelmezéssel szemben, a melyet a hitelezés fogalma a büntető bíróságok gyakorlatában nyert. A hitelnyújtásnak a javaslat által adott közelebbi meghatározása szerint kétségtelen, hogy az uzsorának ez az esete elkövethető nemcsak a kölcsönszerződéssel, hanem minden más kétoldalú szerződéssel, a melynél az egyik fél, t. i. a hitelnyújtó fél saját szolgáltatását előlegezi, azaz előbb teljesiti, mint a másik fél a saját viszontszolgáltatását, mely egészben vagy részben a jövőre halasztatik el. Hogy pénz vagy más vagyoni értékű szolgáltatás képezi-e a szerződés tárgyát, e részben nem tesz különbséget. Ide tartoznak tehát a kölcsönszerződésen kivül a haszonkölcsön, vétel, csere, bérlet, haszonbérlet, szolgálati és "munkabéri szerződések és egyáltalán minden visszterhes szerződés. Az érintett szerződések bármelyikében elkövethető az uzsora, ha annak általános kritériumain kivül a sérelmet okozó fél részéről a szolgáltatás előlegezése is fenforog. E szó ?>előlegezés« egyébiránt a javaslat szerint nemcsak az előleg nyújtásának a közéletben használt s inkább csak a pénzbeli szolgáltatásra vonatkozó értelmét fejezi ki, hanem általában a hitelnyújtó felet terhelő szoleáltatás35*
