Képviselőházi irományok, 1906. XIX. kötet • 621-683., LXXXVI-XCVII. sz.

Irományszámok - 1906-677. Törvényjavaslat az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló 1883:XXV. tövényczikk módositásáról és kiegészitéséről

677. szám. ; 267 Melléklet a 677. számú irományhoz. Indokolás az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló 1883: XXV. törvényczikk módosítását és kiegészítését tárgyazó törvény­javaslathoz. Általános indokolás. Egyik hivatali elődöm, dr. Plósz Sándor még az 1903. évi május hó 29-ik napján törvényjavaslatot terjesztett az országgyűlés elé az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló 1883 : XXV. t.-cz. módosítása és kiegészítése tárgyában, mely azonban ott tárgyalás alá nem került. Már e törvényjavaslat indokai reámutattak arra, hogy az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló 1883 : XXV. törvényczikk nem bizonyult eléggé hatályosnak az uzsora különféle alakjaiban jelentkező visszaéléseknek meg­gátlasára. Az id. törvényczikk csak a hiteluzsorára s illetőleg csak azokra az uzsorás visszaélésekre terjed ki, a melyek a hitelezésnél és fizetési halasztás engedésénél fordulnak elő. Még szűkebb az a kör, a melyben e törvény rendelkezései a gyakorlatban érvényesülnek. A birói gyakorlat ugyanis a hitelezés és fizetési halasztás fogalmát megszoritölag értelmezi és bizonyos tekintetben támaszkodva a törvény javaslatának indokolására, mely következetesen csak a kölcsön-szerződéseket emliti, a törvény rendelkezéseit tulajdonképen csak a kölcsönügyletekre és ezek meghosszabbítására alkalmazza, mig az egyéb ügyletek körében elkövethető uzsorás visszaéléseket csakis akkor torolja meg, ha ezek az ügyletek uzsorás kölcsönnek palástolására használtatnak fel. Ámde a tapasztalat azt igazolja, hogy az uzsora nem szorítkozik kizárólag a kölcsönszerződésekre és ezek meghosszabbításának eseteire és nem is csupán a hitelezésnél vagy fizetési halasztás engedésénél jelentkezik, hanem ezen a körön túl igen gyakran más esetekben is előfordul. Az uzsorának különböző válfajait a hiteluzsora fogalma a hitelezésnek legtágabb értelmezése mellett sem fedi tel­jesen és igy jelenlegi törvényünk alapján, még ha annak rendelkezései a gyakor­i 34*

Next

/
Thumbnails
Contents