Képviselőházi irományok, 1906. XXVIII. kötet • 598-620. sz.

Irományszámok - 1906-619. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, az oravicza-zsidovin-németbogsán-resiczabányai helyi érdekű vasut engedélyezésének megtörténtéről

506 619. szám. alá. Ezen szabványok alapján lesznek kidolgozandók a különböző munkák, műtárgyak, épületek ós egyéb építmények kiviteléhez szükséges részlet­tervek és munkarajzok. Ugy a szabványokat, valamint az ópitésre vonat­kozó összes többi terveket is 4—4 példányban kell előzetes jóváhagyás végett felterjeszteni, ós pedig az állomások, a magas építmények, járó mű vek és a gépészeti berendezés összes terveit, valamint az őrházkiosztási tervezetet is azon vasutigazgatóság utján, amely az uj helyi érdekű vasútnak üzemét kezelni fogja. Az emiitett állam vasúti szabványok érvényessége tekintetében kivételnek esak annyiban lehet helye, amennyiben az alábbi fejezetek netalán eltérő megállapításokat tartalmaznának. II. Alépítmény. A vasút alépitménye egy vágányra készitendő. A legnagyobb emel­kedés, illetve esés 10 (tíz) °/oo-ben állapittatik meg. A kanyarulatoknak az oravicza—zsidóvini vonalrész nyilt pályáján 250 (kettőszázötven) méternél, a németbogsán—resiczai vonalszakasz nyilt pályáján pedig 200 (kettőszáz) méternél kisebb félátmérővel nem szabad birniok. Az utóbb emiitett vonalszakaszon azonban a kanyarulatok kellően indokolt kivételes esetekben 180 (egyszáznyolcvan) méter félátmérővel is létesíthetők. A vasút irány- és lejtési viszonyait a kivitel céljaira készitendő épitési tervezetben a kereskedelemügyi minister engedélye nélkül nem szabad akként megválasztani, illetőleg olyképen megváltoztatni, hogy azok kedvezőtle­nebbek legyeztek a vasút költségelése ós engedélyezése alapjául szolgált ter­vekben előtüntetett, illetőleg megállapított irány- és lejt viszony oknál. A pályatest szabványos koronaszélessége, az alépítmény felszínében, vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve, 4-0 (négy) méter legyen. Görbületekben a töltés külső oldala a túlemelésnek és a vágány kibőví­tésének megfelelően kiszélesítendő. A töltések, azok magasságához ós anyagához képest, bezárólag 25 m. magasságig lVa vagy l 1 /* lábas lejtőkkel, ennél nagyobb magasságnál pedig legalább l l /2 lábas lejtőkkel létesítendők. A bevágások lejtői általában az anyag nemének és minőségének, vala­mint a még egyébként figyelembe jövő viszonyoknak ós körülményeknek meg­felelően állitandók elő. Azonban egylábasnál meredekebbek ezen lejtők csakis erre minden tekintetben alkalmas kőzetekben fekvő bevágásoknál lehetnek. Vízszintesben vagy csekély lejtésben fekvő bevágások oldalárkai meg­felelő fenékeséssel tervezendők és készítendők. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, azoknak töltés felőli lejtői ellenben ugyanoly rézsűvel készítendők, mint maguk a töltések. Az anyagtermelósi és lerakási helyek mindig szabályos alakkal, a föld­területek lehető kímélésé vei, köz- ós magánérdekek károsítása nélkül és ugy létesítendők, hogy azok a közlekedésnek és vízlefolyásnak, valamint a pálya­test és tartozékai előállításának és fentartásának, nemkülönben az állomási vágányzat meghosszabbításának akadályul ne szolgáljanak, vagy veszélyt ne képezhessenek, továbbá hogy azok közegészségügyi, közrendószeti ós

Next

/
Thumbnails
Contents