Képviselőházi irományok, 1906. XXVIII. kötet • 598-620. sz.

Irományszámok - 1906-619. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, az oravicza-zsidovin-németbogsán-resiczabányai helyi érdekű vasut engedélyezésének megtörténtéről

619. szám. 495 ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasúti vállalatok között egyezmény létre nem jöhetne, a feltételeket a kereskedelemügyi m. kir. minister fogja rendeleti utón az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapítani. 7. §. Az engedélyezett vasút megépitósóhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke, a németbogsán—resiczai keskenyvágányú bányavasut 780.000 K értékének beszámitása mellett, 10,487.000 K, azaz tizmilliónógyszáznyolcvanhétezer koronában áliapittatik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére engedélyes 636.000 koronát tartozik fordítani. Az ezen tényleges tőkének beszerzésére szükséges névleges összeget (alaptőke) a kereskedelemügyi magyar királyi minister a magyar királyi pónzügyministerrel egyetértőleg állapítja meg. Ugyancsak a tényleges tőkéből rendes tartalékalap képzésére 70.000 K, külön tartalékalap képzésére pedig 100.000 K kihasítandó, és készpénzben, avagy a helyi érdekű vasút építésére és üzletére alakítandó részvénytársaságnak a kibocsátási árfolyamon számitott elsőbbségi részvényeiben külön kezelendő. A tartalékalapokba helyezett elsőbbségi részvények rendeltetésszerű felhasználásukig osztalékban nem rószesitendők. A külön tartalékalap a pályán létesitendő hóvédművek, valamint a m. kir. államvasutak Zsidovin vagy Németbogsán állomásain a helyi érdekű vasút csatlakozása folytán eszközlendő kibővitósi ós átalakítási munkák költségeinek fedezésére szolgál. Ezen külön tartalékalapból rendeltetésszerűen fel nem használt összeg a rendes tartalékalaphoz csatolandó. A rendes tartalékalap, valamint a jelen engedélyokirat 21. §-a értelmében annak növelésére fordítandó összeg csakis a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől esetenkint előzetesen kikérendő engedély alapján lesz felhasználható. 8. §. Az engedélyes köteles a forgalmi eszközöket, sineket és egyéb az ópitósnél és az üzletnél használandó anyagokat a belföldön beszerezni, mely rendelkezés alól csak a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől esetenkint előzetesen kikérendő engedély alapján lehet kivételnek helye. Az engedélyes vagy az épitési vállalat által megjelölendő építésvezető megerősítése, valamint az építésnél alkalmazott többi személyzet qualifikatiójának és alkalmazási módozatainak szabályozása a kereskedelemügyi magyar királyi ministernek tartatik fenn. Az engedélyes továbbá köteles a vasútépítésnél alkalmazott munkásokról az államvasuti építkezésekre vonatkozó feltétfüzetek általános határozmányainak 14. §-ában megállapított módon gondoskodni, mi mellett kiköttetik, hogy az építésnél a lehetőséghez képest belföldi illetőségű munkások alkalmazandók.