Képviselőházi irományok, 1906. XXVIII. kötet • 598-620. sz.

Irományszámok - 1906-617. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a karánsebes-hátszegi helyi érdekű vasut engedélyezésének megtörténtéről

617.- szám. 453 Az anyagtermelési és lerakási helyek mindig szabályos alakkal, a földterületek lehető; kímélésével, köz és magánérdekek károsítása nélkül és ugy létesítendők, hogy azok a közlekedésnek és vízlefolyásnak, valamint a pálya test és tartozékai előállításának és fentartásának, nemkülönben az állomási vágányzat meghosszabbításának akadályul ne szolgáljanak, vagy veszélyt ne képezhessenek, továbbá hogy azok közegészségügyi, közreiidószeti és mezőgazdasági szempontból kifogás alá ne essenek. Nem szabad anyaglerakási helyeket akként elrendezni, és az anyaglerakást olyképen eszközölni, hogy azáltal a pályának hóval vagy futóhomokkal való befüvása előidóztessék vagy fokoztassók. Az anyagárkok ós egyéb anyagnyevési helyek mindenütt ott, ahol az lehetséges és szükséges, megfelelő mérvben és módon viztelenitendők lesznek, olyképen azonban, hogy ez által káros vízfolyások ne keletkezhessenek, és általában más érdekek sérelmet ne szenvedhessenek. A töltés lába ós az esetenkint mellette nyitandó anyagárok közt legalább 0-80 m. szóles padka hagyandó, ós ugyanily szólesnek kell linnie a kisajátítási védszalagnak is. A magyar királyi államvasutaknál alkalmazott elhatárolási szabályzatnak érvényessége ezen helyi érdekű vasútra is kiterjesztetik. Szálas- vagy csemete erdőket átmetsző vagy érintő pályarészek mentén azok a védszalagok, amelyeken biztonsági tekintetekből az erdő kiirtandó, az előbb emiitett elhatárolási szabályzatban előirt szélességben beváltandók, illetőleg kisajátitandók, és mint pálya:ulajdon elhatárolandók. Ezen beváltás, illetőleg kisajátítás csak abban az esetben mellőzhető, ha a szabályszerű védszalagok területére nézve az illető erdőbirtokosoktól jogérvényesen kiállított, ós ugy a központi, mint a vidéki telekkönyvben a vasút javára bekebelezendő szolgalmi nyilatkozatok szereztetnek be, a melyek értelmében a védszalagok területének be nem ültetése, illetőleg be nem fásítása, valamint cserje- és bokornövónyektől menten tartása örök időkre biztosíttatik. Csuszamlások vagy más természetű deformatiók meggátlása ós megszűntetése céljából ugy töltéseknél mint bevágásoknál megfelelő óvintézkedések, valamint a szükséges vizmentesitósi ós biztosítási munkák alkalmazandók. Előre láthatólag csuszamlásra vagy másnemű deformatióra hajlandó terepen a szükségesnek mutatkozó teljesítmények még a földmunkák megkezdése, illetőleg általában a terep és talaj egyensúlyának megbolygatása előtt, egyébként pedig az építés közben, vagy a műszaki felülvizsgálat, esetleg pedig a műszaki utófelülvizsgálat eredménye alapján megállapítandó módon és terjedelemben hajtandók végre. Ár-, illetve bel vízterületek en átvonuló töltéseknél a pályaszin legalább 0/80 méterrel a legmagasabb ár-, illetőleg belvizállás felett tartandó. Mindenütt ott, a hol azt a helyi viszonyok és körülmények bármi oknál fogva megkövetelik, a pályatest és tartozókai — az építés közben, vagy a műszaki felülvizsgálatnál, esetleg pedig a műszaki utófelülvizsgálat eredménye alapján megállapítandó módon ós terjedelemben — biztositandók. A hó vagy futóhomok befuvásnak különösen és nagyobb mértékben kitett vonalrószeken a befuvás meggátlására szükségeseknek mutatkozó munkák és egyéb védő intézkedések a pálya építése közben, vagy műszaki felülvizsgálatánál, esetleg a műszaki utófelülvizsgálat, vagy későbbi tapasztalatok eredménye alapján fognak megállapittatni ós az építési tőkéből kihasított külön tartalékalap terhére elrendeltetni. A műtárgyak tartószerkezeteinek alsó éle ós a legnagyobb ár-, illetőleg belvizek színe között • — az érintett vízfolyások vagy belvizek természetéhez