Képviselőházi irományok, 1906. XXVIII. kötet • 598-620. sz.

Irományszámok - 1906-617. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a karánsebes-hátszegi helyi érdekű vasut engedélyezésének megtörténtéről

617. szám. 441 részéről már jóváhagyott terveknek bármily tekintetből kivánt megváltoztatásához a nevezett minister engedélyét mindenkor előzetesen kieszközölni tartoznak. A pálya épitósét engedélyesek az engedélyokirat keltétől számitott 2 év alatt befejezni ós a pályát a közforgalomnak átadni tartoznak. 5. §. A vasút kiépitóse és üzlete céljaira a kisajátítási jog az 1881. évi XLI. törvénycikk értelmében ezennel engedélyeztetik. Engedélyesek a kisajátítási és kártalanítási ügyeket, utóbbiakat annyiban, amennyiben a birói útra nem tereitettek volna, a jelen engedélyokirat 10. §-ában foglalt jogkövetkezmények terhe alatt rendezni és ennek megtörténtét a műszaki felülvizsgálat alkalmával igazolni tartoznak. 6. §. A magyar királyi államvasutak Karánsebes ós Váralja-Hátszeg állomásaihoz való csatlakozás, az ennek folytán szükséges új építkezések ós átalakítások eszközlése, valamint a csatlakozási állomásoknak közös használata iránt engedélyesek a magyar királyi államvasutak igazgatóságával, a kereskedelemügyi magyar királyi minister előző jóváhagyásának fentartása mellett, egyezségre lépni kötelesek. A csatlakozás, illetve közös használatra való berendezés folytán a csatlakozási közös állomásokon szükségessé váló új építkezések ós átalakítások költségeit engedélyesek az új építési tőkéből fedezni tartoznak Más pályákkal csatlakozási szerződéseket, nemkülönben az állomások vagy egyes csatlakozó vonalrószek közös vagy együttes (póage-jog) használatára, végül egyes iparvágányoknak a pályán való átvezetésére vonatkozó szerződóseket engedélyesek csakis a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől előzetesen kieszközölt engedély alapján köthetnek; viszont azonban kötelesek engedélyesek más pályákkal ilynemű szerződésekre lépni, ha azoknak az engedélyesek vasutjához való csatlakozása, illetve a csatlakozási állomások vagy vonalrészek közös vagy együttes (péage-jog) használata, végül az iparvágányoknak az engedélyes vasutján való átvezetése akár engedély okiratilag, akár a kereskedelemügyi magyar királyi minister külön engedélyével biztosíttatott. Amennyiben pedig ugy ezekre nézve, mint a kocsikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illelő vasúti vállalatok között egyezmény létre nem jöhetne, a feltételeket a kereskedelemügyi magyar királyi minister fogja rendeleti utón az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapítani. 7. §. Az engedélyezett vasút megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke 7,565.000 K azaz hétmilliőötszázhatvanötezer koronában állapittatik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére engedélyesek 977.000 koronát tartoznak fordítani. Képvh. iromány. 1906—1911. XVtU. kötet. 56