Képviselőházi irományok, 1906. XXVIII. kötet • 598-620. sz.
Irományszámok - 1906-614. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a sopron-kőszegi helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában
614. szám. 369 Az emiitett állam vasúti szabványok érvényessége tekintetében kivételnek csak annyiban lehet helye, a mennyiben az alábbi fejezetek netán eltérő megállapításokat tartalmaznának. II. Alépítmény. A vasút alépítménye egy vágányra készitendő. A legnagyobb emelkedés, illetve esés 15°/oo-ben állapittatik meg. A kanyarulatoknak a nyilt pályán a 280/289., 356/361. és 520/525. szelvények közt tervezett 250 m. sugarú ívek kivételével, 300 m.-nól kisebb félátmérővel nem szabad birniok. A vasút irány- és lejtési viszonyait a kivitel czéljaira készitendő épitési tervezetben a kereskedelemügyi minister engedélye nélkül nem szabad akként megválasztani, illetőleg olykép megváltoztatni, hogy azok kedvezőtlenebbek legyenek a vasút költségelése ós engedélyezése alapjául szolgált tervekben előtüntetett, illetőleg megállapított irány- és lejtviszonyoknál. A pályatest szabványos koronaszélessége, az alépítmény felszínében, vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve, négy (4-0) méter legyen. Görbületekben a töltés külső oldala a tulem élésnek és a vágány kibővítésének megfelelően kiszélesítendő. A töltések, azok magasságához és anyagához képest, bezárólag 2*5 m. magasságig i x j% vagy l 1 /* lábas lejtőkkel, ennél nagyobb magasságnál pedig legalább l 1 /'^ lábas lejtőkkel létesítendők. A bevágások lejtői általában az anyag nemének és minőségének, valamint a még egyébként figyelembe jövő viszonyoknak és körülményeknek megfelelően állitandók elő. Azonban egy lábasnál meredekebbek ezen lejtők csakis erre minden tekintetben alkalmas kőzetekben fekvő bevágosoknál lehetnek. Vízszintesben vagy csekély lejtésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenékesóssel tervezendők ós készítendők. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, azoknak töltésfelőli lejtői ellenben ugyanoly rézsüvei készítendők, mint maguk a töltések. Az anyagtermelósi és lerakási helyek mindig szabályos alakkal, a földterületek lehető kímélésével köz- ós magánérdekek károsítása nélkül és ugy létesítendők, hogy azok a közlekedésnek és vízlefolyásnak, valamint a pályatest és tartozókai előállításának ós fentartásának, nemkülönben az állomási vágányzat meghosszabbításának akadályul ne szolgáljanak vagy veszélyt ne képezhessenek, továbbá, hogy azok közegészségügyi, közrendészeti ós mezőgazdasági szempontból kifogás alá ne essenek. Nem szabad anyaglerakási helyeket akként elrendezni ós az anyaglerakást olyképen eszközölni, hogy az által a pályának hóval vagy futóhomokkal való befuvása előidéztessók vagy fokoztassók. Az anyagárkok és egyéb anyagnyerési helyek mindenütt ott, a hol az lehetséges és szükséges, megfelelő mérvben és módon víztelenítendők lesznek, olyképen azonban, hogy ez által káros vízfolyások ne keletkezhessenek és általában más érdekek sérelmet ne szenvedhessenek. A töltés lába ós az esetenként mellette nyitandó anyagárok között legalább 0*80 m. széles padka hagyandó ós ugyanily szólesnek kell lenni a kisajátítási vódszalagnak is. Képvh. iromány. 1906^-1911. XVTU. kötet. 47
