Képviselőházi irományok, 1906. XXVIII. kötet • 598-620. sz.
Irományszámok - 1906-613. Törvényjavaslat a budapest-tiszai helyi érdekű vasut részvénytársaság tulajdonában egyesült budapest-lajosmizsei, kecskemét-tiszaughi és kecskemét-lajosmizsei helyi érdekű vasutak épitésére és üzletére kiadott engedélyokiratok egyesitése tárgyában
354 G13. szám. korábban kiadott engedélyokiratok és engedélyokirati függelékek hatályukat vesztenék. A tisztelettel mellékelt vázlatrajzban kitüntetett vasutvonalak egységes tényleges építési és üzletberendezési tőkéje az egyesülő helyi érdekű vasulakra vonatkozólag megállapított építési és üzletberendezési fényleges költségeinek összeadása utján 6,472.000 koronában állapíttatnék meg. Ugyanily számítás alapján állapíttatnék meg azon ténykörülmény is, hogy az egyes tett helyi érdekű vasutak szóban forgó tényleges tőkéjéből forgalmi eszközök beszerzésére összesen 750.200 korona, tartalékalap képzésére illetve kiegészítésére pedig 265.000 korona fordíttatott. Az egységes engedélyokirat 21. és 22. §§-aiban a budapest—tiszai helyi f'rdekű vasút részvénytársaság vasutvonalainak egységes engedélytartama, az állami megváltási jog gyakorolhatásának egységes időpontja, továbbá a jövedelmi adómentességnek egységes tartama a vasutvonalak- épitési és üzletberendezési tényleges tökéinek, épitési hosszainak, az üzleti feleslegeknek és a hátralevű időtartamoknak egybevetése alapján számítva állapíttatnék meg. Ezen számítási mód szerint és kiindulási alapul 1908. évi január hó 1 -ét véve fel, az egyesült vasutak egységes engedélytartama 1984. évi szeptember hó 7-én, a helyi érdekű vasutakról szóló 1880. évi XXXI. törvényezikk 5. §-ának c) pontja szerinti (kereset és jövedelmi, nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adója) adómentesség 1924. évi szeptember hő 7-én járna le. Oly czélból azonban, hogy a fentebb említett kereseti adómentesség a számadási év valamelyik hónapjának a végére essék s így külön havi zárlatnak készítése elkerülhető legyen, az egységes engedélyokirat 21. §-ába ezen adómentességre nézve az 1924. évi augusztus hó31-ére kikerekített egységes lejárati határidő vétetnék fel. Az 1880. évi XXXI. törvényezikk 6. §-a szerinti szállítási adómentesség egységes lejárati idejének kiszámításánál figyelembe vétetett az a körülmény, hogy a budapest—lajosmizsei vonalon az adómentesség 1898. évi február hó 24-én, a kecskémét —tiszaughi vonalon pedig 1906. évi június hó 4-én már lejárt s ezen vonalak után a szállítási adó 1908. évi január hó l-ig, mint a mely időpontra az egységesítés alapíttatott, fizettetni fog. Ezen számítási mód szerint a szállítási adómentesség az egyesitett vasutvonalakon 1908. évi január 1-től 1909. évi november hó 4-ig terjedne. A fentebb már említett okokból azonban az egységes engedélyokirat 21. §-ába ezen határidő is kikerekítve, vagjis 1909. évi október hó 31-ig számított időponttal vétetnék fel. Az egységes engedélyokirat határozmányai a koribbi engedélyokiratok alapján szerzett jogok és vállalt kötelezettségek önként értetőleg változatlanul fentartása mellett egyebekben teljesen azonosak a helyi é.dekű vasutak építésére és üzletére kiadatni szokott engedélyokiratok szabványos határozmányaival. A tisztelettel előadottak a'apján kérem a tisztelt képviselőházat, hogy a budapest —tiszai helyi érdekű vasút részvénytársaság tulajdonát képező budapest— lajosmizsei, kecskémét—tiszaughi és keeskemét-lajosmizsei vasutvonalak építésére és üzletére kiadott engedélyokiratok egyesítésére vonatkozó tisztelettel idezárt törvényjavaslalot tárgyalás alá venni és azt hasonló czélból a Főrendiházhoz is átküldeni méltóztassék. Budapest, 1907. évi szeptember hó 23-án. Kossuth Ferencz s. k, kereskedelemügyi m. kir. minit>ter.
