Képviselőházi irományok, 1906. XXVIII. kötet • 598-620. sz.

Irományszámok - 1906-613. Törvényjavaslat a budapest-tiszai helyi érdekű vasut részvénytársaság tulajdonában egyesült budapest-lajosmizsei, kecskemét-tiszaughi és kecskemét-lajosmizsei helyi érdekű vasutak épitésére és üzletére kiadott engedélyokiratok egyesitése tárgyában

613, szám. 351 Ezen idő leteltével az egyesitett vasutvonalak és azok összes tartozékai ingyen és tehermentesen mennek át a magyar állam tulajdonába és szabad haszonélvezetébe, illetve engedélyes társaság vagy jogutódjai azokat teljes jókarban, ingyen és tehermentesen tartoznak az államnak átadni. Az egyesi tett vasutvonalak engedélyének és üzletének átruházása, valamint az egyesitett vasutvonalak és tartozékainak függő kölcsönökkel való jelzálogi megterheltetése tekintetébon az 1888. évi IV. törvényczikk 2. §-ának a) pontja, illetőleg az ezen törvény 10. §-ában foglalt határozatok irányadók. Az 1880. évi XXXI. törvényczikk 2. §-ában és 1888. évi IV. törvényczikk 2. §-ának b) és c) pontjaiban előirt megváltás esetében a megváltás módozatai tekintetében ugyancsak az idézett lörvényczikkek határozatai irányadók. Az állami megváltási jog, az 1880. évi XXXI. törvényczikk 2. §-ának második bekezdése értelmében, a tényleges tőke visszafizetése mellett a jelen egyesitett engedélyokirat hatálya alá eső összes vonalakra 1909. évi november hó 4-ig gyakorolható. Ezen időponton túl az idézett szakaszban körülirt ,hét évi tiszta jöve.delem képezi a megváltás alapját. Az 1888. évi IV. törvényczikk 2. §-ának c) pontjában körülirt megváltási jog gyakorlásának kezdőpontjául pedig 1924. évi szeptember hó 7-ike állapittatik meg. Ugy a háramlás, mint a megváltás esetén átveszi a magyar állam saját tulajdonába, birtokába és haszonélvezetébe a vasutvonalak területét és földjét, a föld- és műmunkálatokat, a fel- és alépítményeket minden hozzátartozókkal, úgymint forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodó helyekkel, a vasutvonalak üzletéhez tartozó épületekkel, vágányokkal és szárnyvonalakkal, az indulási és érkezési helyeken levő őr- és felvigyázó házakkal, távírda-, távbeszélő- és villamos jelző-berendezésekkel, minden felszerelvényekkel, ingó és ingatlanokkal egyetemben ; ellenben az engedélyes részvénytársaság vagy jogutódai megtartják az általuk folytatott üzlet alatt jövedelmi fölöslegeikből alkotott netani tartalékalapot és a künnlevő cselekvő követeléseket, valamint azon építkezéseket, a melyek megszerzésére, vagy előállítására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztattak fel, hogy azok a vaspályának semmi tartozékát képezni nem fogjak. 21. §. A jelen engedélyokirat hatálya alá tartozó egyesitett vonalakra a fenti 2. §. első bekezdéséből kifolyólag biztosíttatik: a) az 1880. évi XXXI. törvényczikk 5. §-a szerinti bélyeg- és illetékmentesség az engedélyes társaság által az eddigi társasági czímletek kicserélése czéljából kibocsátandó egységes czímletek és élvezeti jegyek, valamint a fenti 9. §. értelmében megkötendő egységes üzletkezelési szerződés után; b) az 1880. évi XXXI. törvényczikk 5. §-ának c) pontja szerinti adómentesség 1924. évi augusztus hó 31-ig, és c) a szállítási adómentesség (1880. évi XXXI. törvényczikk 6. §.) az 1908. évi január hó 1-ső napjától 1909. évi október hó 31-ig terjedő időtartamra. 22, §. A kereskedelemügyi magyar királyi minister az állami érdekek megóvása tekintetéből, jogosítva van magának az üzlet megfelelő felszerelése és folytonos j ókarbantartása felől minden részben meggyőződést szerezni és meghagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótoltassanak.