Képviselőházi irományok, 1906. XXVIII. kötet • 598-620. sz.

Irományszámok - 1906-613. Törvényjavaslat a budapest-tiszai helyi érdekű vasut részvénytársaság tulajdonában egyesült budapest-lajosmizsei, kecskemét-tiszaughi és kecskemét-lajosmizsei helyi érdekű vasutak épitésére és üzletére kiadott engedélyokiratok egyesitése tárgyában

344 613. szám. berendezési feltételek .értelmében — már kiépítve és forgalomban lévén, azok­nak jelenlegi építési és berendezési állapota minimálisnak tekintendő, kiköttetvén, hogy a jelen engedélyokirat hatálybalépte előtt előállított építkezések és beren­dezések mérve és minősége a kereskedelemügyi magyar királyi minister külön engedélye nélkül egyáltalán le nem szállítható, épp ugy, mint az építkezések minden változtatására nézve is a nevezett minister előzetes engedélye kieszközlendő. Az engedélyes részvénytársaság minden kárpótlási vagy egyéb igény kizárá­sával köteles a kereskedelemügyi magyar királyi minister által az 1. §-ban emlí­tett vasutvonalak engedélyezési tárgyalásairól felvett jegyzökönyvekben foglalt határozatok alapján, úgyszintén az üzlet biztonságának és a forgalom folytonos­ságának követelményeire való tekintetekből kívánt módosításokat és kiegészí­téseket foganatosítani. 4. §. A jelen egységes engedélyokiratban tárgyalt vasutvonalak építése és üzlete czéljaira az 1881. évi XLT. lörvényczikk szerinti kisajátítási jog az engedélyes részvénytársaságnak továbbra is megadatik. 5. §. A m. kir. államvasutak Lőrinczi átrakodó és Kecskemét állomásaihoz való csatlakozás, úgyszintén ezen állomások és a csatlakozó vonalrészek, valamint a m. kir. államvasutak kecskémét—kecskemét-alsópályaudvari szakaszának közös használata iránt az e részben fennálló szerződések határozmányai irányadók. Más pályákkal csatlakozási szerződéseket, nemkülönben az állomások, vagy egyes csatlakozó vonalrészek közö^, vagy együttes (peage-jog) használatára, végül egyes iparvágányoknak a vasúthoz való csatlakozására, vagy a pályán való átvezetésére vonatkozó szerződéseket engedélyes társaság csakis a kereskedelem­ügyi magyar királyi ministertől előzetesen kieszközölt engedély alapján köthet; viszont azonban köteles engedélyes társaság más pályákkal ilynemű szerződésekre lépni, ha azoknak az engedélyes társaság vasutjához való csatlakozása, illetve csatlakozási állomások vagy vonalrészek közös vagy együttes (peage-jog) hasz­nálata, végül az iparvágányoknak az engedélyes társaság vasutjához való csatla­kozása, vagy a pályán való átvezetése akár engedélyokiratilag, akár a kereske­delemügyi magyar királyi minister külön engedélyével biztosíttatott. A mennyiben pedig úgy ezekre nézve, mint a kocsikÖlc?önzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasúti vállalatok között egyezmény létre nem jöhetne, a feltételeket a kereskedelemügyi magyar királyi minister fogja ren­deleti utón az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapítani. 6. §• Az egyesitett vasutvonalak tényleges építési és üzletberendezési tőkéje 6,472.000 korona, azaz hatmilliónégyszázhetvenkettőezer koronában állapittatik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére engedélyes társaság 750.200 koronát^ tartalékalap képzésére, illetve kiegészítésére pedig 265,000 koronát fordított. A tartalékalap, valamint a jelen egységes engedélyokirat 19. §-a értelmében a tartalékalap növelésére fordítandó összeg ezentúl is csak a kereskedelemügyi

Next

/
Thumbnails
Contents