Képviselőházi irományok, 1906. XXVIII. kötet • 598-620. sz.
Irományszámok - 1906-597. Törvényjavaslat a földadókataszter kiigazitásáról és a földadó százalékának megállapitásáról
24 597. szám. hogy ebből folyólag a földbirtok tényleges adókulcsa egyre kisebb.ós kisebb leszen. Az a feltűnő különbség, mely a kisbirtokok magasabb és a közép ós nagybirtokoknak viszonylag kisebb bérleti összegei között igazolható, ismét annak a bizonysága, hogy a birtok nagyságával arányban kisebbedik a tényleges jövedelem, vagyis hogy a nélkül, hogy a földbirtokra valójában progressiv adókulcsot alkalmaznánk, nagyjában és általában ugyanazon adókulcs mellett is a földbirtok fokozódó nagyságával járó viszonylagos kisebb jövedelemben rejlik a földbirtok adójának progressivitása. Viszonylag sokkal magasabbnak kell tekintenem a házbirtoknak 9°/o-tól 17°/o-ig terjedő adókulcsát. Elviselhetővé teszi azonban azt a házbirtokból eredő jövedelemnek nemcsak állandó természete, hanem a tapasztalat szerint egyre növekedő iránya. Elviselhetővé annak liquid volta és rendszerint biztos befolyása, elviselhetővé végül az a körülmény, hogy az épen a jövedelem növekedő irányánál fogva viszonyaink között átlag még jó ideig valójában a bérlőre hárittatik át s tulajdonkép ennek terhét képezi. A házadó százalékát általában kikerekitem s ez által kissé mérséklem, a Í5.000-nól kevesebb lakóval biró helyeken és gyógyfürdőkben s még inkább az 1.000-nól kevesebb lakóval biró helyeken jelentékenyen leszállítom, a mennyiben 15°/ó-a helyett 11 s illetőleg 9°/o-ban állapitom meg. Egyedüli kivételt a 15.000-nél több lakóval biró városok képeznek, a melyeknél a házadó változatlanul 15°/o marad. Indokát ennek abban találom, hogy a bázbérek épen ezeken a helyeken mutatnak leginkább növekedő irányt. • A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adóját a jelenlegi 10°/o-ban kivánom megállapítani, a mit ezen rendszerint nagyobb tőkével dolgozó vállalatok nyereségesebb keresete s versenyképessége sociárpolitikai indokokból tesz igazolttá. Ezeket a vállalatokat ugyanezekből az indokokból pótlók czímón, — a jövedelemadóval is érinteni kivánom. Látszólag ellentétben áll ugyan a jövedelemadónak a személyes jövedelem összesógére alapitott természetével, hogy az nem physikai személyekre is alkalmaztassák, de az emiitett socialpolitikai indokokon kivül e mellett szól, hogy ezek most általános jövedelmi pótadóval terhelvék s ezen adónak eltörlése folytán menekülnének ezen adó alól, holott az a körülmény, hogy a birtokukban levő adómentes papirok jövedelme kereseti adójuk megállapításánál adó alá kerülő jövedelmükből levonatik, sok esetben egyenesen illusoriussá teszi azt, hogy valódi jövedelmüknek megfelelőleg adózzanak. Ennek az eddig szokásos adóztatási módnak érintetlenül hagyásával tehát a jövedelmi adót rájuk is kiterjesztve kivánom valódi keresményüket legalább ezen az úton az adózás körébe vonni. A tisztán iparral foglalkozó vállalatok maximális jövedelmi adóját az eddig is fizetett általános jövedelmi pótadó mai mértókéig kivánom korlátozni nemcsak iparfejlesztési szempontból, hanem azért is, mert ezek ily adómentes s adó alá nem kerülő értékpapíroknak rendszerint nincsenek birtokában. Az általános kereseti adó 5 és 4 ü /o-os kulcsai között mutatkozó különbözetet a keresetnek biztonsága és állandósága tekintetében fennálló különbség teszi indokolttá, mig a kulcsnak a mai 10°/o-ról 5, illetőleg 4°/o-ra történt leszállitása az által van igazolva, hogy a mai magas adókulcs lehetetlenné teszi a valódi jövedelemnek kipuhatolását s ha az adó kulcsát ily jelentékenyen le nem szállitanók, illusoriussá tenné a jövedelmi adó alkalmazását. A jövedelmi adónak 07°/o-tól 5°/o-ig terjedő kulcsa maximalis határát tekintve megfelel a legtöbb államban alkalmazott kulcsnak. Fokozatait és beosztását tekintve természetesen nem alkalmazkodhattam más államokhoz, hanem saját viszonyainkhoz. Kiindulási pontul azt kellett vennem, hogy a
