Képviselőházi irományok, 1906. XVII. kötet • 594. sz.

Irományszámok - 1906-594. Törvényjavaslat a polgári perrendtartásról

88 594. szám. zőkönyvre nézve pedig a 309.. §-ban foglalt szabályok megfelelően alkalmazandók. A 312. §. 1—4. pontjai esetén a fél megesketését is mellőzni kell. Mellőzni kell a megesketést akkor is, ha a fél vallomása az esküvel való megerősités esetében sem érdemelne hitelt vagy ha a biróság azt más okból fölöslegesnek itéli. A felet megkeresés utján vagy kiküldött biró által is ki lehet hallgatni, ha a félnek a perbíróság előtt megjelenése elháríthatatlan akadályba ütközik vagy a per tárgyával arányban nem álló költséget okozna. Ilyen esetben a vallomás beérkezése után a perbiróság dönti el, hogy a kihallgatott fél esküre bocsátandó-e. A perbiróság azonban a megbizásban a kiküldött vagy a megkeresett birónak utasítást adhat a fél megesketésóre nézve is, ha az ellenfél előreláthatólag nem lesz kihallgatandó. A 290. és a 294. §. a fél eskü alatt kihallgatásának esetében is alkalmazandó. 376. §. A biróság a 270. §. szerint itéli meg a fél vallomásának bizonyító erejét, valamint annak a körülménynek a tényállítások valóságára vagy valótlanságára való befolyását, hogy a kihallgatásra megidézett fél meg nem jelent vagy a vallomástételt egészben vagy részben, avagy az eskü letételét megtagadta. A kihallgatási határnap elmulasztása miatt igazolási kérelemnek nincs helye; a biróság azonban a körülmények figyelembe vételével akihallgatást újból elrendelheti. 377. §. A felek megállapodhatnak abban, hogy valamely döntő ténykörülmény valósága vagy valótlansága valamely félnek vagy harmadik személynek e ténykörülményre leteendő esküjétől tétessék függővé. Az esküt a felek vagy akként szövegezhetik, hogy a ténykörülmény az esküvő közvetlen tudomása szerint való vagy nem való, vagy akként, hogy az esküvő lelkiismeretes vizsgálat és tudakozódás alapján arról győződött meg, hogy a ténykörülmény való vagy nem vaio, vagy végre akként, hogy az esküvő lelkiismeretes vizsgálat és tudakozódás alapján nem győződött meg arról, hogy a ténykörülmény való. A 312. §. 1. és 2. pontja esetében á.fél vagy a harmadik személy esküre nem bocsátható. 378. §. v ;, A biróság az előbbi §. esetében az eskü letételét a tárgyalás folyamán végzéssel rendeli el és az esküt, ha lehetséges, nyomban kiveszi vagy pedig az elrendelő végzésben az eskü letételére egyúttal határnapot tűz ki. E határnap elmulasztása miatt igazolásnak van helye. . Az eskü letétele fontos okból kiküldött vagy megkeresett biró előtt is történhetik. A biróságnak, mielőtt a felet, illetőleg a harmadik személyt az eskü letételére bocsátja, meggyőződést -kell szereznie arról, hogy az esküminta értelmét tökéletesen felfogta. E végből a biróság az eskü szavait olvassa fel előtte és a szükséghez képest magyarázza meg.