Képviselőházi irományok, 1906. XVII. kötet • 594. sz.

Irományszámok - 1906-594. Törvényjavaslat a polgári perrendtartásról

594. szám. , 57 243. §. A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A tárgyalásnál a törvényszék előtt mindig, a járásbiróság előtt pedig a lehetőséghez képest jegyzőkönyvvezetőt kell alkalmazni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: 1. a bíróság megjelölését és a tárgyalás helyét és idejét; 2. a birák, esetleg a jegyzőkönyvvezető ós a tolmács megnevezését; 3. a megjelent felek ós képviselőik nevét és perbeli állását; 4. az ügy megjelölését; 5. annak a megemlítését, hogy a tárgyalást nyilvánosan tartották, vagy hogy a nyilvánosság ki volt zárva. 244. §. A tárgyalás menetét a jegj^zőkönyvben csak általánosságban kell fel­tüntetni. A jegyzőkönyvbe felvétellel vagy a jegyzőkönyvhöz mellékelt ós benne felhívott irattal különösen tanusitandók: 1. az elismerés, lemondás és egyezség, a mely által a peres ügy egészben vagy részben elintéztetik, valamint a feleknek a 231 §. utolsó bekezdése szerint létrejött megállapodása; 2. kérelmek és nyilatkozatok, a melyeknek jegyzőkönyvbe vételét a tör­vény megszabja; 3. a per bírósága előtt felvett bizonyítás eredménye, nevezetesen a tanuk vallomása, a szakértők véleménye, az eskü alatt kihallgatott felek nyilatko­zatai, a felek megállapodása az esküre nézve (377. §.) és az eskü letétele vagy megtagadása, valamint a szemle eredménye; 4. az ítéletek, a szóbeli tárgyalás alapján hozott végzések és ezek kihir­detése. A szakértőknek külön írásba foglalt véleményét, valamint a bizonyítás felvételéről ós a felek személyes megkérdezéséről szóló külön jegyzőkönyveket a tárgyalási jegyzőkönyvhöz kell mellékelni. 245. §. A törvényszéki eljárásban a félnek jogában áll kérelmeit és ténybeli előadásait (221. §.), a melyek az előkészítő iratokban nincsenek előadva, vagy ezeknek tartalmától eltérnek, a tárgyalás folyamán a jegyzőkönyvhöz mellék­lendő irattal megállapítani. A bíróság az irat helyességét ellenőrzi. Az elnök hivatalból is elrendelheti, hogy a tárgyaláson előterjesztett, az ügy eldöntésére vagy az eljárás menetére jelentőséggel biró kórelmek és ezek módosításai, továbbá beismerések és más kisebb terjedelmű lényeges nyilat­kozatok, valamint az a körülmény, hogy a fél az ellenfél tényállítására vagy okiratára a bíróság felszólítása után sem nyilatkozott, közvetlenül a jegyző­könyvbe vétessenek fél. A fél kórelmére meg kell a jegyzőkönyvben állapítani, hogy az elő­készítő iratban foglalt ténybeli előadásait a szóbeli tárgyaláson változatlanul ? vagy az első és második bekezdés értelmében megállapított módosításokkal előadta. Képvh. iromány. 1906—1911. XVII. kötet. 8

Next

/
Thumbnails
Contents