Képviselőházi irományok, 1906. XVI. kötet • 579-593. sz.

Irományszámok - 1906-584. Törvényjavaslat az állami és a törvényhatósági alkalmazottak nyugdíjviszonosságának szabályozásáról

584. szám.; 83^ egészséges vérkeringés lenne megindítható, s a vidéki hatóságoknak gyűj­tött tapasztalatok a központi igazgatásnál, a központi hatóságoknál szerzett ismeretek pedig a helyi igazgatás szolgálatában lennének mindkét szolgá­lati ág javára értékesíthetők. Ez a czél ily teljességében ma el nenr érhető. Állami alkalmazottak' rendesen épen nem óhajtanak törvényhatósági szolgálatba jutni, törvény­hatósági alkalmazottaknak állami szolgálatba való átvétele pedig — a mai szervezet mellett — rendszerint csak az állami alkalmazottak jogos előléptetési igényeinek sérelmével történhetik. • Ha azonban mai közigazgatási szervezetünk útját is állja annak,' hogy az emiitett kívánatos helyzet legyen megteremthető, kétségkívül óhajtandó, hogy legalább mesterséges akadályokat ne emeljünk azok mellé, melyek magából a szervezetből folynak. Ily mesterséges akadály jelenleg az, hogy az átlépő az említett súlyos koczkázat viselésére van kényszerítve. A jelenlegi helyzet azonban nemcsak czélszerütlen,mert áz átlépést megnehezíti, hanem elvi alapját tekintve sem igazolható. Nevezetesen a megelőző állami, illetőleg törvényhatósági szolgálat beszámításának ujabb 10 évi szolgálattól való függővé tétele ellenkezik a közszolgálat egységes felfogásával, s azon a régi, tarthatatlan állás-' ponton sarkall, mely az állami és a törvényhatósági szolgálatot egymástól­élesen elválasztható, lényegében különböző működésnek tekintette. Bármily különbözők az állami és a törvényhatósági tisztviselők alkal­mazásuk jellegét tekintve, munkakörük belső természetére nézve meg-' egyeznek. A törvényhatósági tisztviselők sok, tisztán állami feladatot teljesítenek, s hivatásuk az állami működés szempontjából nem kevésbbé" fontos, mint a tulajdonképeni állami alkalmazottaké. Semmivel sem igazolható, hogy a köztisztviselőnek szolgálatát más mértékkel mérjük, aszerint, amint azt az államnál, vagy a törvényható­ságnál töltötte. Ez a felfogás jutott kifejezésre az 1904: X. t.-czikkben is, mely elismerve a vármegyei és .az állami alkalmazottak hivatáskörének egyenlő 1 közszolgálati fontosságát,' illetmények tekintetében is egy sorba helyezte azokat emezekkel. E felfogás természetes velejárója az államnál és a törvényható­ságnál töltött szolgálati időnek a nyugdíjazás szempontjából való teljes egybeszámítása. Semmivel sem igazolható, hogy az állam a nyugdíj megállapításánál ne vegye tekintetbe azt a teljes munkaidőt, melyet az alkalmazott, habár nem az ö közvetlen szolgálatában állva, de túlnyomó részben az ö ügyeinek szolgálatában töltött el. Természetes az is, hogy azoknál, kik egyik törvényhatóságtól valamely másik törvényhatósághoz lépnek át, az előző törvényhatósági szolgálat feltétlenül figyelembe vétessék. Éz annál kívánatosabb, inert remélhető, hogy némileg enyhíteni fogja a törvényhatósági szolgálat túl­ságos megkötöttségét s előmozdítja a helycserét, melyre gyakran' ugy : a tisztviselők előmenetele/mint a közszolgálat érdekében nagy szükség lenne.

Next

/
Thumbnails
Contents