Képviselőházi irományok, 1906. XVI. kötet • 579-593. sz.
Irományszámok - 1906-583. Törvényjavaslat a hatásköri biróságról
60 583. szám. köri összeütközések elintézésére szolgál. Kizárja tehát a hatásköri bíróság elintézési köréből a bírói hatóságoknak egymás között, valamint a közigazgatási hatóságoknak egymás között felmerülő összeütközésének elintézését; kizárja továbbá a hatásköri bíróság elintézési köréből azokat az összeütközési eseteket is, amelyek a katonai büntető hatósággal szemben merülnek fel. Ezekre nézve a mostani szabályok érintetlenül maradnak és az ezek irányában felmerülő összeütközési esetek elintézé- : séröl másutt kell gondoskodni. Természetes, hogy a katonai hatósággal nem büntető ügyben felmerült összeütközés elintézése ez elé a bíróság elé fog tartozni, mert a katonai hatóság ebből a szempontból a közigazgatási hatóságok közé tartozik. A ministertanácsnak idevonatkozó hatáskörére nézve felmerült esetben eddig sem támadt kétség. Az, hogy valamely hatóság bírói vagy közigazgatási hatóságnak tekintendő-e. rendszerint kétség tárgya sem lehet; csak oly esetben lehet ez kétséges, amikor a közigazgatási hatóság nem igazgatási ügyben, hanem magánjogi vagy büntető ügyben, vagyis olyan ügyben jár el, amely tulajdonképen a bírói hatáskörbe tartozik és csak czélszerüségi okokból van közigazgatási útra utasítva. Habár a közigazgatási hatóság ez ügyekben átvitt hatáskörben birói munkát végez, és törvénykezési ügyet intéz is el: mégis közigazgatási hatóságnak kell azt tekinteni a hatásköri összeütközések szempontjából; mert elvi határvonal nem lévén arra nézve, hogy valamely ügy objectiv jellegénél fogva administrativ vitás ügy vagy pedig törvénykezési vitás ügy-e, az objectiv felosztás alapján bonyodalmak állhatnak elö, amelyek a subjectiv felosztás alapul vételével elkerülhetők. A ministertanács eddigi gyakorlata is pl. a cselédbérügyekben eljáró főszolgabírót, a kihágási ügyben ítélő közigazgatási hatóságot, a magánjogi követelés felöl ítélő községi bíróságot nem birói, hanem közigazgatási hatóságnak tekintette. A javaslatnak is ez az álláspontja, amelyet kifejezetten azért nem tart szükségesnek kijelenteni, mert az e szempontból bíróságnak tekintendő hatóságot a rendes bíróság szó eléggé kifejezi; a közigazgatási hatóság, ha birói működést végez is, rendes bíróságnak semmi esetre sem tekinthető. 2. és 3. §. E §-ok a hatásköri bíróság szervezetét határozzák meg. Minthogy a hatásköri bíróság a rendes bíróság, a közigazgatási bíróság és a közigazgatási hatóság között felmerülő összeütközési eseteket van hivatva elintézni, a dolog természetéből következik, hogy vegyes bíróságnak kell lennie. A német birodalmi birói szervezeti törvény (Gerichtsverfassungsgcsetz) a hatásköri bíróság szervezését a birodalom egyes országai külön törvényhozásának hagyja fenn, kimondja azonban, hogy a bíróság felének vagy a Reichsgericht, vagy az Oberstes Landesgericht, vagy az Oberlandesgericht tagjaiból kell állania. Poroszországban a hatásköri bíróság a király által kinevezett 11 tagból áll, akik közül 6 a berlini fötörvényszék tagja, 5 pedig magasabb közigazgatási szolgálatra, vagy birói állásra képesített egyének közül
