Képviselőházi irományok, 1906. XVI. kötet • 579-593. sz.

Irományszámok - 1906-582. Törvényjavaslat a magyar királyi közigazgatási biróság hatáskörének kiterjesztéséről

36 582. szám. ..,,» _..Ezek> kormányzatát a. magyar állam magának, tartotta fenn minden irányban, tehát a birói jogvédelem tekintetében is. Semmi ok sem kényszeríthet arra,.-hogy 9 nagyfontosságú ügykörre nézve a birói védelmet kizárjuk. Nem kell attól tartani, hogy a magyar bíróság törvénymagyarázata az £1867': XLI..t.-cz. értelmében kivánt-s a törvénybe lefektetett egyenlő .élvek's a közös ^egyetértés érvényesülését veszélyeztetni fogja, mert a bíróságot" ép úgy köti a törvény •szövege, mint,a közigazgatási hatóságot.; s ha a törvény nem követeli azt, hogy a végrehajtást ne magyar hatóságok intézzék, úgy azt sem követelheti, "hogy magyar bíróság ne járhasson el ily ügyekben. -' • '••• -•'' Ausztfia, igaz, nem terjesztette ki a birói védelmet az utóbbi ügyekre sem. •De ez minket nem kötelez hasonló eljárásra. Ausztriának is teljes joga van ahhoz, hogy ezen törvények végrehajtásának módját bármikor a mi megkérdezésünk nélkül -megváltoztathassa, s ezekben á közigazgatási hatóságoknak ép úgy, mint a bíróságoknak azt a hatáskört juttassa,' amelyet jónak lát. 'A biröi panaszjog köréből kizárt rendeletek második csoportját a mozgósítás elrendelésé esetén ennék, valamint a mozgösitottsági viszonynak egész tartama alatt a niózgo'sitássál és a mozgösitottsági viszonynyal összefüggésben álló rendeletek alkotják. . A mozgósítás az a művelet, melylyel a csapatok a békeállományból hadi állományba (hadilábra) helyeztetnek. Mozgösitottsági viszonynak pedig katonai mükifejezéssel azt az állapotot nevezik, mely a mozgósítás megtörténte után áll elő, s tart mindaddig, mig a háború véget ér, illetőleg a csapatok hadilábról újra békeállományba helyezkednek (leszerelés). •••••• Érthető és az ügyek természete által igazolt, hogy az utóbbi rendeleteket a törvényjavaslat egészen ki akarja venni a birói panaszjog köréből; ., : A mozgósítás a legfontosabb és • legkényesebb • katonai müvelet. Itt az állam biztonságáról .lehet szó, melynek., megvédése mindenekfeletti érdek. ..;;.- . A bíróság nem alkalmas szerv arra, hogy ilyen ügyekben ítélkezzék. A bíróság kizárólag a törvényességet vizsgálhatja s ez nem lehet kizárólagos szempont ott, hol az állam legéletbevágóbb érdekei, esetleg léte forognak kérdésben. A mozgósítás nagy felelősséggel jár s a törvényjavaslatnak távolról sem ezélja, hogy a kormányt ennek a felelősségnek viselésétől felmentse. Csupán az az álláspontja, hogy a felelősségre vonást ebben az esetben helyesen csak a nemzet, illetőleg képviseleti szerve: az országgyűlés gyakorolhatja. Az 5.§-hoz. . ,'..!..' E §. te' panaszjog alanyaival foglalkozik, s a törvényhatósági bizottság közgyűlését és a törvényhatósági bizottság tagjainak legalább felét jelöli meg ilyenekül. >'--' -A törvényhatóság egyetemét képviselő bizottság közgyűlésének panaszjoggal való felruházása akkor, midőn a törvényhatóság jogkörének védelméről van szó; sokkal, természetesebb intézkedés, sem hogy érvekkel kellene támogatni. ." , .; . Arra-, hogy a bizottsági tagok felének is hasonló jogositványnyal való felruházását hozzam javaslatba, az indított, hogy fordulhatnak elő esetek, midőn a törvényhatósági bizottság szabályszerű működése akadályokba ütközik, s akaratát nem nyilváníthatja. : . ••-. í " Ha a panaszjog kizárólag a törvényhatósági bizottságot illetné, elegendő lenne akár a .közgyűlés összehívását -meghiúsítani, akár pedig a közgyűlést a határozathozatalban .meggátolni, bogy a birói védelem igénybevétele —• legalább hosszú időre — lehetetlenné váljék. •*'"•'•'-". .- ..., , Avégből tehát, hogy a törvényhatóság törvényes képviseletére hivatott bizott sági közgyűlés akarata ilyen esetekben pótolható legyen s a törvényhatóság jogainak védelme ne, csak egy. tényezőre legyen ruházva, szükséges a panaszjoggal a bizottsági tagok felerészét közgyűlésen kivül is felruházni.