Képviselőházi irományok, 1906. XVI. kötet • 579-593. sz.

Irományszámok - 1906-586. Törvényjavaslat a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyoknak az Ő Felsége uralkodása alatt álló többi országokkal való szabályozása tárgyában Budapesten 1907. évi október hó 8-án kötött szerződés beczikkelyezéséről

586. szám. 309 s •'' Az oltalom ilyen megtagadása csak olyan okokból történhetik, a melyek a törvény értelmében hazai árújegy gyei szemben is érvényesíthetők. A két állam egyike sem fogja azonban a másik államban lajstromozott árújegytől az oltalmat csak azért megtagadni, mivel az az árújegyek összetétele és külső kiállítása tekintetében a saját területén érvényes szabályoknak nem felel meg, feltéve, hogy e tekintetben a másik állam törvényhozásának megfelel. Az egyik fél területéről származó közhatósági czimerek a másik fél területén nem fognak szabadjegyeknek tekintetni. Az ilyen czimert tartalmazó árújegyet csak annak számára szabad lajstromozni, a kinek joga van az ilyen czimert használni. Ez áll a czimerek olyan kidolgozására is, a mely a hivatalos kidolgozás alakjától eltéréseket mutat, a mennyiben ezen eltérések daczára a forgalomban megtévesztések várhatók. E határozmányok alkalmazandók nevezetesen a magyar szent koronára és az osztrák örökös tartományi czimerre is. •-,-•••••^/;' í., A két állam területeinek egyikében divó nyelvnek árújegyben való használata, még ha az árú nincs is származási helyének megjelölésével ellátva, nem fog az árú származása tekintetében megtévesztésre alkalmasnak tekintetni és egyedül ez okból az árújegytől nem fog az oltalom megtagadtatni. Ellenben a két állam mindegyikének joga lesz arra, hogy olyan árúmegjelöléseket a lajstromozásból kizárjon, a melyeknek összbenyomásuk szerint azért, mert a nemzeti színeket heraldikai sorrendjükben és irányukban használják, vagy ezen állam nemzeti jelképeit, szobrait és építészeti művet, vagy ezen állam történeti, vagy az államélet, a művészet vagy a tudomány terén kitűnt hires személyiségeinek nevét vagy ábrázolását alkalmazzák, a fogyasztóra akként kellene hatniok, hogy nyilvánvalóan az árúnak ezen államból való származására utalnak, feltéve, hogy az árú megjelölésben egyúttal elegendő világossággal az árú valódi származása (hely vagy ország) vagy Eine derartige Verweigerung des Schutzes kann nur aus Grundén erfolgen, die auch gegenüber einer einheimischen Marké nach dem Gesetze geltend gemacht werden können. Jedoch wird keiner der beiden Staaten einer in dem anderen Staate registrierten Márké den Schutz lediglieh deshalb verweigern, weil sie den in seinem Gebiete geltenden Vorschriften über die Zusammensetzung und aussere Gestaltung der Marken nicht entspricht, soferne sie in dieser Beziehung nur der Gesetzgebung des anderen Staates genügt. Öffentlitíhe Wappen aus den Gebieten des einen Teiles werden in den Gebieten des anderen Teiles nicht als Freizeichen angesehen werden. Marken, welche solche Wappen enthalten, dürfen nur für denjenigen registriert werden, welcher das Recht zur Benützung dieser Wappen besitzt. Dies gilt auch für Ausführungen der Wappen, welche Abweichungen von der offiziellen Ausführungsform aufweisen, soferne trotz dieser Abweichungen Verwecbslungen im Verkehre zu erwarten sind. Diese Bestimmungen finden insbesondere auch auf das österreichische Erblandswappenund auf die heilige ungarische Krone Anwendung. Der Gebrauch einer in einem der beiden Staatsgebiete üblichen Sprache in einer Marké wird, auch ohne dass die Ware mit der Angabe ihres Herkunftsortes versehen ist, nicht als zur Irreführung über die Herkunft der Ware geeignet angesehen werden und wird aus diesem Grund alléin einer Marké der Schutz nicht verweigert werden. Dagegen wird jeder der beiden Staaten berechtigt sein, Warenbezeichnungen von der Registrierung auszuschliessen, welche in ihrem Gesamteindrucke durch die Verwendung der nationalen Farben in ihrer heraldischen Reihenfolge und Richtung oder durch die Verwendung von Darstellungen nationaler Embleme, Monumente und Architekturwerke dieses Staates, von Namen oder Bildnissen historischer oder auf dem Gebiete des Staatslebens, der Kunst oder Wissenschaft berühmter Persönlichkeiten dieses Staates für den Konsumenten als offenbarer Hinweis auf die Herkunft der Ware aus diesem Staate wirken müssten, soferne nicht in der Warenbezeieh-