Képviselőházi irományok, 1906. XVI. kötet • 579-593. sz.

Irományszámok - 1906-586. Törvényjavaslat a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyoknak az Ő Felsége uralkodása alatt álló többi országokkal való szabályozása tárgyában Budapesten 1907. évi október hó 8-án kötött szerződés beczikkelyezéséről

112 586. szám. engedélyezhető, a mennyiben a megvámolt és azután újból kivitelre kerülő tárgyak azonossága tekintetében kétely fenn nem forog. Tárlatokra, versenyekre ós pályázatokra,, továbbá kipróbálás végett, kísérleti czélokra vagy ideiglenes használatra behozott tárgyak, ismétkivitelük feltétele mellett, ideiglenes vámmentességben részesíthetők* 5. Árúk, melyek utánzás végett hozatnak be és melyeknek ez a rendeltetése hitelesen igazoltatik. 6. Legelő- és igavonómarha, vagyis oly állat, mely átmeneti legeltetés (téli etetés) vagy mezőgazdasági munkáknak időleges végzése czéljából behozatik vagy kivitetik. Úgyszintén azok a termények is, melyek idegen állambeli legelőre hajtott honi állatoktól nyeretnek (tej, vaj, sajt), továbbá az időközben megszaporodott állatok a vámhatáron vámmentesen hozhatók be. 7. A két.állam területének halászai által a magyar szent korona országainak, vagy a birodalmi tanácsban képviselt királyságoknak és országoknak parti- és határvizeiben fogott halak és egyéb vizi állatok az azokból nyert termékekkel együtt szintén vámmentesen kezelendők. 8. Hajók épitésére és felszerelésére szükséges tárgyak az 1872. évi XXV. t.-cz. (1873. márczius 30-iki osztrák törvény, R. G. Bl. 51. sz.) értelmében. XV. Czikk. A határszéleken vámmentesen kezelendők: a vámhatár által átszelt földbirtokok gazdasági forgalmában az e birtokokhoz tartozó gazdasági állatok és gazdasági eszközök, valamint a vetőmag, továbbá az e birtokokon nyert földmivelési és állattenyésztési termények. XVI. Czikk. A két kormány fel van hatalmazva, hogy oly nemzetközi egyezmények alkalmából, melyekben vasúti összeköttetések biztosítása végett a vámhatáron belül közös határ- és üzemváltó állomásnak létesítése állapittatik meg, vámmentes behozatalt biztosithasson : a) az üzemváltó állomás építéséhez és üzleti berendezéséhez, valamint az állomás és a vámhatár között fekvő csatlakozó vonalrészhez szükséges összes anyagok, felszerelések és egyéb tárgyak számára, a mennyiben az idevágó munkák szerződésszerű elvállalása folytán mindezeknek szolgáltatása az idegen országbeli hatóságok vagy az idegen országbeli vasúti vállalat kötelességében áll; b) az idegen országbeli vasúti vállalat által elvállalt üzemi szolgálat ellátásához (beleértve a karban tartást is), valamint az idegen országbeli határhivatalok szolgálatához szükséges összes üzleti tárgyak, eszközök és fogyasztási anyagok számára, az e czélra bebizonyithatólag megkívántató mennyiségekben; c) az idegen országbeli vasúti igazgatóságnak és a szomszéd állam érdekelt hatóságainak az egységes vámhatáron belül állomásozó hivatalnokai és alkalmazottai költözködósi holmijára és szolgálati szereire.. XVII. Czikk. A vámtarifában megjelölt vámok, ideértve a vámpótlókokat és mérlegpénzt is, aranyban fizetendők. 10 K-nál kisebb vámösszegek, illetve ezen határon aluli maradékösszegek osztrák értékű forintban = 2 K belföldi ezüst pénzben és a koronaérték váltópénzeiben fizethetők. A vámfizetéseknél használható idegen országbeli aranypénznek koronaértéke rendeleti úton fog megállapittatni. A két szerződő állam kormányai fel vannak hatalmazva, hogy a készpénzfizetések felvételének törvényes megállapítása után — az általuk alkalmasnak tartott időbon — kölcsönös egyetértéssel elrendelhessék, hogy a vámok aranypénz helyett a koronaérték pénznemeiben fizetendők. XVIII. Czikk. A vám- és mellékilletékek — ideértve a fogyasztási adókat, engedélyilletékeket, vámés fogyasztási adópótlékokat — a felek kérelmére és megfelelő biztosíték mellett a rendeleti úton megállapitandó módozatok szerint a m. kir. pénzügyminister és a cs. kir. pénzügyminister által mindenkor egyetértőleg megállapitandó kamat fizetése ellenében hat hóig hitelezhetők. Vámhitelnek nem tekintendő : a nyilvános szállítási- és raktárvállalatoknak különös tekintetekből esetről-esetre adott az az engedély, hogy hetenkint vagy havonkint utólag fizethessék be az ezen idő alatt összegyűlt behozatali illetékeket ; továbbá a hitelraktárak számára a leszámolási időszakon belül szabadforgalomba helyezett árúkra vonatkozólag engedélyezett utólagos befizetés. Öt százalékos késedelmi kamat fizetendő: a) ha a hitelezett illeték az esedékesség napján be nem fizettetik, az esedékesség napját követő naptól kezdve ; b) kisérőjegy mellett —- vámhivatal elé állítás kötelezettsége nélkül; — való kezelés esetében, ha az illeték a kisérőjegyben a fize-