Képviselőházi irományok, 1906. XVI. kötet • 579-593. sz.

Irományszámok - 1906-586. Törvényjavaslat a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyoknak az Ő Felsége uralkodása alatt álló többi országokkal való szabályozása tárgyában Budapesten 1907. évi október hó 8-án kötött szerződés beczikkelyezéséről

586. szám. 101 Mindkét szerződő félnek joga van, hogy ezen elveknek a másik állam területén való helyes alkalmazásáról felügyelők által magának meggyőződést szerezzen; a szerzett tapasztalatok az illető szakministerek tudomására hozandók. XV. Czikk. Az egyik állam polgárai, kik a másik állam területén kereskedést és ipart akarnak űzni, vagy munkát keresnek, az iparüzlet megkezdése és folytatása, valamint a fizetendő adók ós egyéb közterhek tekintetében a belföldiekkel egyenlő bánásmódban fognak részesittetni. Az egyik állam iparosai és kereskedői a másik állam területén a belföldiekkel egyenlő feltételek mellett jogosítottak ott iparczikkeiket bizományba adni, fióktelepeket és raktárakat felállitani, megrendelésre dolgozni és árut megrendelésre szállítani, megrendelt munkát mindenütt végezni, megrendeléseket és aláirásokat gyűjteni és vételeket eszközölni. Az egyik állam kereskedelmi utazói üzletüket a másik állam területén épp ugy, mint a belföldi kereskedelmi utazók, az e részben az illető államban érvényes szabályokhoz mérten folytathatják. Az egyik állam kereskedelmi utazói részérő illetékes hatóságuk által kiállított utazói igazolványok, úgyszintén az egyik állam fémjelző hivatali igazolványai azonban a másik állam területén is érvényesek; az utóbbi állam ilyen külön igazolványok beszerzését nem követelheti. Az egyik állam polgárai továbbá a vásárforgalomra nézve a másik állam területén a belföldiekkel teljes egyenjogúságot fognak élvezni. Ezen czikk határozmányai azonban a vándoriparra, ideértve a házalást is, nem alkalmazhatók. XVI. Czikk. 1. Iparilag alkalmazható uj találmányok, eltekintve a két fél területein ez idő szerint érvényes törvények által tett kivételektől, a melyek megszüntetése vagy megszorítása mindegyik félnek szabadságában áll, a két államban az ipar minden terén teljes törvényes oltalomban fognak részesülni. 2. Az egyik állam polgárai, úgyszintén azok a személyek, kik abban laknak vagy ott teleppel birnak, a másik állam területén mindenben, a mi a találmányok oltalmát illeti, ugyanazon jogokat élvezik, mint az utóbbinak saját állampolgárai. -A 3. Ha a megelőző pontban említett valamely személy, vagy az ilyen személyek körébe tartozó jogutód az általa az egyik államban szabadalmi oltalom czéljából bejelentett találmányt három hónapon belül a másik államban is szabadalmi oltalom czéljából bejelenti, ez a bejelentés a) megelőzi az ugyanazon találmányra vonatkozó mindazon bejelentéseket, a melyek a hazai államban tett bejelentés után nyújtattak be a másik államban; b) oly körülmények következtében, a melyek a hazai államban történt bejelentés időpontja után következtek be, újdonságának jellegét nem veszti el. Ez a határidő kezdődik: a) azzal a nappal, a mikor az első, a hazai államban történt bejelentés alapján a szabadalom megadására vonatkozó . határozat kézbesittetett, vagy b) ha e határozat ellen jogorvoslatnak volt helye, a határozat jogerőre emelkedésével, vagy c) ha a határozat ellen valaki jogorvoslattal élt, a jogerős határozat kézbesítésévé], vagy d) ha határozatra nem kerül a sor, azon végzés kézbesítésével, a melylyel a bejelentő a jogerőre emelkedésről értesíttetik. A fentiekben biztosított elsőbbségi jogokat azonban, külömbeni elvesztésük terhe alatt, a találmány bejelenlése alkalmával kifejezetten igénybe kell venni. 4. Ezen czikk 2. és 3. pontja értelmében az egyik államban . bejelentett valamely találmány ezen államban nem részesülhet nagyobb terjedelmű és hosszabb tartamú oltalomban, mint annak az államnak területén, a melyben a találmány először bejeién.' letett. ,