Képviselőházi irományok, 1906. XV. kötet • I-LXXXV. sz.

Irományszámok - 1906-LV. Törvényjavaslat az ügyvédi rendtartásról szóló 1874:XXXIV. törvényczikk módositása tárgyában

LV. szám. 511 többi tagját az igazságügyminister a. gyakorló ügyvédek közül három évi időszakra nevezi ki. A tanács ügyvéd-tagjainak felét az ügyvédi kamarák által kijelölt ügyvédek közül kell kinevezni. Határozathozatalnál- a tanács az elnökön kivül három curiai biróból ós három hinevezett ügyvédtag­ból áll. A kir. Ouria ügyvédi tanácsába a budapesti ügyvédi kamara húsz ügy­védet, a többi ügyvédi kamara három-három ügyvédet jelöl ki saját tagjai közül. A kijelölendő ügyvédek számát az igazságügyminister rendelettel fel­emelheti. A tanács tagjává legalább húsz ügyvédet kell kinevezni, még pedig akkópen, hogy mind a kamarák kijelölései alapján kinevezett, mind a többi ügyvódtagok kótötödrószben Budapesten lakó ügyvédek legyenek. A Buda­pestről elköltöző ügyvéd helyett más budapesti tagot kell kinevezni. A kir. Curia ügyvédi tanácsába tagul csak oly ügyvéd jelölhető ki. a ki az 1883:1. t.-cz. 1. §. b) pontjában meghatározott kelléknek megfelel, fegyelmi itólet hatálya alatt nem áll ós legalább tiz év óta gyakorolja az ügyvédséget. Az az ügyvéd, a ki a kir. Curia ügyvédi tanácsának tagja, nem lehet egyidőben tagja az ügyvédi kamara választmányának. A kir. Curia ügyvédi tanácsának ügyvódtagjaira ebben a minőségükben a felelősség, fegyelmi hatóság ós eljárás, elmozdithatatlanság, birói független­ség ós a tanács körén belül az együtt alkalmazást kizáró rokonsági és sógor­sági viszonyok tekintetében, valamint abban a tekintetben, hogy érdekelt­ség okából mely ügyek elintézésében nem vehetnek részt, a kir. Curia itólő­biráira nézve irányadó szabályokat kell alkalmazni. A kir. Curia ügyvédi tanácsának ülésén résztvevő azokat az ügyvéd­tagokat, a kik nem laknak Budapesten, útiköltség és napidíj illeti. A rész­letes szabályokat e tekintetben az igazságügyminister rendelettel állapítja meg. A kir. Curia ügyvédi tanácsának hatáskörébe utalt ügyekben a vitás elvi kérdések a kir. Curia ügyvédi tanácsának teljes ülésében döntetnek el. A rész­letes szabályokat az igazságügyminister rendeleti utón állapitja meg. 4. §i Az 1874 : XXXIV. t.-cz. 79. és 84. §-ai olykóp módosíttatnak, hogy az idézett törvény 79. §-a szerint a fegyelmi eljárást elrendelő határozat és az idézett törvény 84. §-a szerint hozott vádhatározat ellen külön felebbvitel­nek nincs helye. Az e határozatok által okozott sérelmek miatt az idézett törvény 95. §-a értelmében a vóghatározat ellen használható felebbezósben lehet orvoslást keresni. A fegyelmi eljárás megindítása az 1874 : XXXIV. t.-cz. 24. §-ának utolsó bekezdésében emiitett jogkövetkezmónynyel nem jár. 5. §. E törvény életbelépésének idejét, az ügyvédi vizsga részletes szabályait, a vizsgadíj mennyiségót, az ügyvédi oklevél kellékeit, a kir. Curia ügyvédi tanácsának ügyviteli szabályait és az átmeneti intézkedéseket az igazságügy­minister rendeleti utón állapitja meg. E törvény végrehajtásával az igazságügyminister bizatik meg.

Next

/
Thumbnails
Contents