Képviselőházi irományok, 1906. XV. kötet • I-LXXXV. sz.

Irományszámok - 1906-XLIII. Törvényjavaslat az ipari és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleset esetére való biztositásáról

40S XLIII. szám. Ellenben, ha a balesetet az ennek következtében sérült vagy elhalt biztosítottnak igényjogosult hozzátartozója szándékosan idézte elő, ugy az illető hozzátartozó a biztositott halála esetén minden kártalanítástól elesik, még akkor is, ha a halál a baleset következményekép csak később következett be. - . . ; : 76. §. Ha a 71—74. §§. értelmében igényjogosult hozzátartozó külföldre távozik, ez esetben járadéka visszatértéig szünetel. Ha a hozzátartozó három hónapon belül állandó tartózkodásra visszatér, a visszatartott járadék-részletek kiadandók neki. Ha az igényjogosult hozzátartozó állandó tartózkodásra külföldre távozik, kérelmére az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár méltánylást érdemlő esetekben egy évi járadékának megfelelő végkielégítést engedélyezhet. Ha az ily hozzátartozó a magyar szent korona országainak területére visszatér, a járadékra való igénye ez esetben is felújul, azonban a kifizetett egy évi járadék összege a részére visszatérte után fizetett járadékból levonandó. A levonás részletekben történik és az esedékes járadékok felénél többre nem terjedhet. 77. §. s Baleset következtében elhalt és e törvény rendelkezései szerint biztositott külföldi honosok oly hozzátartozóinak, a kik a baleset idejében állandóan külföldön tartózkodnak, csak akkor van igényük kártalanításra, ha az illető külföldi állam az ott biztositott és elhalt magyar honosoknak a magyar szent korona országaiban lakó hozzátartozóival szemben viszonos eljárást követ. Ha külföldi honosok járadékot élvező hozzátartozói állandó tartózkodásra külföldre távoznak, évi járadékuk háromszorosát tevő végkielégitésre tarthatnak igényt, de az országba ismét visszatérve, további járadékra igényük nincs. Egyébként az ilyen külföldi honosok járadékigénye tekintetében szintén a viszonosság feltétele az irányadó. 78. §. '•*• - A kártalanilás alapja az a javadalmazás, melyet a sérült a balesetet megelőző ötvenkét héten át biztosítási kötelezettség alá eső üzemben keresett. Ha a balesetet megelőzőleg nem volt biztosításra kötelezett üzemben ötvenkét héten át alkalmazva, ez esetben az évi javadalmazás összege a munkában töltött hetek átlagos keresete alapján számítandó, vagy pedig, ha az átlagos heti keresetet megfelelően megállapítani nem lehet, ama munkanapok átlagos munkakeresményének háromszázszorosa veendő évi javadalmazás gyanánt, melyeken a sérült a balesetet megelőző évben tényleg munkában állott, olyképen azonban, hogy az így megállapítandó évi javadalmazás az ugyanabban vagy szomszédos üzemben és ugyanabban az időben hasonló munkát végzett alkalmazottak szokásos évi átlagos keresetét elérje. Időszaki üzemeknél az átlagos napi keresmény megállapitásánál csak a tényleges üzemnapok veendők számításba.