Képviselőházi irományok, 1906. XV. kötet • I-LXXXV. sz.
Irományszámok - 1906-IX. Törvényjavaslat a Svájczczal 1906. évi márczius hó 9-én kötött kereskedelmi szerződés és az ennek életbeléptetésére vonatkozó "Nyilatkozat" beczikkelyezéséről
22 IX. szám. telnél, uj vagy magasabb vámmal azokat az árúkat, a melyek magában az országban nem termeltetnek és a melyek, a jelen szerződéshez tartozó tarifákban felsorolva vannak. Ha a szerződő felek egyike szükségesnek találná azt, hogy a jelen szerződéshez csatolt tarifákban foglalt valamely belföldi termelésű vagy gyártású árúra uj belső fogyasztási adó vagy adópótlék vettessék, a hasonló külföldi árú a bevitelnél azonnal egyenlő adóval vagy adó pótlékkal terhelhető. Oly termékek, melyek az egyik szerződő fél területén állami egyedárúság tárgyát képezik, valamint oly tárgyak, melyek ilyen egyedárúsági czikkek előállítására szolgálnak, az egyedárúság biztositása czóljából a bevitelnél pótilletékkel terhelhetők, még abban az esetben is, ha a hasonló belföldi termékek vagy tárgyak ily illetéknek nincsenek alávetve. A szerződő felek fentartják maguknak a jogot, hogy azon termékek után, melyek előállítására szesz használtatott — a jelen czikk első bekezdésében foglalt elv érintetlen fentartása mellett — a bevitel alkalmával, a tarifa szerint netán esedékes vámon kivül még olyan illetéket is szedhessenek, a mely a felhasznált szeszre nehezedő belföldi pénzügyi megterheltetósnek megfelel. 7. czikk. Azon kereskedők, gyárosok vagy más iparosok, kik országuk illetékes hatósága által kiállított iparigazolványnyal bizonyítják, hogy a szerződő felek egyikének területein, hol állandóan tartózkodnak, iparuk gyakorlására jogosítva vannak, és hogy ott ezért a törvényes adókat ós illetékeket fizetik, jogosultak arra, hogy a másik szerződő fél területein akár személyesen, akár pedig szolgálatukban álló utazó ügynökök utján, kereskedőknél, eladási helyiségekben vagy termelőknél is bevásárlásokat tehessenek és olyan kereskedőknél vagy más személyeknél, kiknek iparában a felajánlott árúk alkalmazást nyernek —• mustrák felmutatása mellett is — megrendeléseket gyűjthess ének, a nélkül, hogy e czímen bárminő további adókat tartoznának fizetni. Iparigazolványnyal ellátott iparosoknak (utazó ügynököknek) csak árúmintákat szabad magukkal vinniök, nem pedig árúkat is. Ez iparigazolványok a G) alatt mellékelt minta szerint állitandók ki. A szerződő felek kölcsönösen közölni fogják egymással azt, hogy mely hatóságaik jogositvák az iparigazolványok kiszolgáltatására, ós hogy ezen igazolványok birtokosainak iparuk gyakorlásában minő szabályokhoz kellend alkalmazkodniuk. .•..'. A szerződő felek alattvalói, kik kereskedésük üzése ós saját termékeik elárúsitása végett az egyik fél területéről a másikéra ' vásárokra ós. sokadalmakra mennek, ott ugyanazon bánásmód alá esnek ós nem vethetők alá a vásár- és sokadalmi forgalom után magasabb illetékeknek, mint a saját alattvalók. A szerződő felek egyikének alattvalói, kik a két részbeli területek különböző helyei közt fuvarozást (ide számitva a szárazföldi utakon való személyszállítást is) vagy hajózást űznek, ezen iparuk űzéseórt a másik fél területein semmiféle iparadó alá nem vethetők. A vándoripar tekintetében, ideértve a házalást és a nem iparosoknál való megrendelósgyüjtést, a legnagyobb kedvezmény elvének sérelme nélkül fentartják maguknak a szerződő felék törvényhozási teljes szabadságukat.
