Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.

Irományszámok - 1906-534. Törvényjavaslat az országgyülési képviselőválasztások feletti biráskodásról szóló 1899:XV. t.-cz. módositásáról és hatályának meghosszabbitásáról

84 534. szám. ügyész hatáskörét, ez alatt annak rendes és kivételes hatásköre egyaránt értendő. A választhatóság szempontjából azonban, mint a választhatóság akadálya csak az a terület lóvén figyelembe vehető, a melyre az illető bitónak vagy kir. ügyésznek rendes hatásköre kiterjed: az 58. §-ba, minden félreértés kizárása végett, e korlátozás is felvétetett. Vegyes és átmeneti intézkedések. ' ' (59-62. §§.) I. A javaslat 59. §-a a fennálló törvény több olyan §-ának módositását intézi el általános rendelkezésekkel, a melyek egyébként egy szó vagy egy szakaszszám megváltoztatása miatt felveendők lettek volna a jelen javaslatban érdemlegesen módositott §-ok közé. Az 1. bekezdés a törvénynek azokat a szakaszait, illetőleg azt a czimfeliratát módositja, a melyekben a választási ügyekben itélő biróság gyanánt a kir. Curia van megnevezve. A bekezdés kimondja, hogy e helyett mindegyik szakaszban, illetőleg a hivatkozott czímfeliratban az országgyűlési képviselőválasztások felett itélő biróság értendő. Ugyané bekezdés más két törvényhelyet akként módosit, hogy azokban a kir. Curia helyett a közigazgatási biróság értendő. E módositás a felszólalási ügyeknek a közigazgatási biróság hatáskörébe való utalásával függ össze. Az 59. §. 2. bekezdése a törvény 164. és 165. §.-ait módositja. Ezekben arról van szó, hogy a mennyiben az alispán vagy polgármester a választásra vonatkozó valamely irat másolatának kiadását megtagadja, ezért őt a kir. Curia elnöke pénzbirsággal büntetheti. E rendelkezéssel szemben a javaslat két irányban változtatja meg a helyzetet. Egyfelől azáltal, hogy az alakitandó uj biróság függetlenittetvón a kir. Curiától, a Curia elnökének a választási bíráskodással kapcsolatos jogait és kötelességeit ezentúl a választási biróság ügyvezető elnöke fogja gyakorolni, másfelől azáltal, hogy a felszólalási ügyek a közigazgatási birósághoz tétetvén át, a Curia elnökének ez ügyekkel kapcsolatos hatásköre ezentúl a közigazgatási biróság elnökét illeti meg. Az 59. §. 2. bekezdése tehát e két irányban módositotta a törvény 164. ós 165. §.-ait. E módositás szerint szabály az, hogy a 164. ós 165. §§. szerint a Curia elnökét megillető jogot ezentúl a jelen törvény szerint'alakított választási biróság ügyvezető elnöke gyakorolja; abban az esetben azonban, ha az alispán vagy a polgármester oly irat másolatának kiadását tagadja meg, a melyre a félnek a névjegyzékek kiigazítása czéljából (tehát felszólalási ügyben) van szüksége: e jog a közigazgatási biróság elnökét illeti meg. Az 59. §. 3. és 4. bekezdései az 1899 : XV. t.-cz. egyes §-aiban foglalt hivatkozásokat alkalmazza a jelen törvény rendelkezéseihez. Az 59. §. 5. bekezdése a részességnek és a hozzátartozói minőségnek azt a fogalomhatározását, melyet az 1899 : XV. t.-cz. 6. §-a e törvény alkalmazására nézve felálfit, a jelen törvény alkalmazására is kiterjeszti. Az 59. §. 6. bekezdése az 1899 : XV. t.-czikknek a birói érdekeltségre vonatkozó 17. §-át helyesbíti egy érdemleges rendelkezéssel, mely azonban, minthogy csak egy hivatkozás kiterjesztéséről van szó, e §. keretében volt elhelyezendő. Az 1899 : XV. t.-cz. 17. §-ának b) pontjában ugyanis, mely az 1868 : LIV. t.-cz, 56. §. b) pontjára hivatkozik, e hivatkozás kiterjesztetett ugyané törvény 56. §-ának e) pontjára is. E pont szerint a biró nem vehet