Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.

Irományszámok - 1906-534. Törvényjavaslat az országgyülési képviselőválasztások feletti biráskodásról szóló 1899:XV. t.-cz. módositásáról és hatályának meghosszabbitásáról

76 534. szám. Az utóbbi változtatás egyik oka az, hogy a törvénynek azt az alternatív felsorolását, mely szerint a kérvényezők a választás érvónytelenitésót kérik vagy a 28. §-on alapuló kórelmet terjesztenek elő, röviden ós egyszerűen azzal lehet kifejezni, hogy a kérvényezők a választást a törvényben kitett okból megtámadják, a másik ok az, hogy miután a javaslat szerint az első szavazásnál előfordult visszaélések miatt is meg lehet semmisiteni a választást, annak eredménye pedig nem a szavazatok általános, hanem csak aránylagos többsége alapján állapittatik meg és minthogy a törv. 83. §. (jav. 39. §.) rendelkezése ily esetben is alkalmazható: ennélfogva az általános többség helyett a t>szükséges többség« kifejezés használtatott, mert az utóbbi úgy az általános, mint az aránylagos többségnek megjelölésére alkalmas. Még egy módositás fordul elő a 39. §-ban. A törvény 83. §-a szerint ugyanis a választásvédők általában csak kérhetik az ellenbizonyítást, inig a törvényjavaslat szerint szükséges, hogy ezt írásban kérjék. Ez azért szükséges, mert a 39. §. alapján előterjesztett kórelem tartalmát illetőleg azonos az ellenkérvónynyel, az ellenkérvény pedig azonos a kórvénynyel, mert mindegyikben érvénytelenségi okok, tények ós bizonyítékok hozatnak fel a végett, hogy a< biróság ez alapon a bizonyítást elrendelje. Ha a kórelem bármily alakban előterjeszthető volna: akkor szóval is elő lehetne azt terjeszteni, a mi pedig, sok esetben, midőn több tényt sorolnak fel ós több tanút neveznek meg, rendkívül megnehezítené ós megakasztaná a biróság munkáját. De a félnek is érdekében áll, hogy kórósé minden hézag ós elferditós nélkül feküdjön a biróság előtt ós tótessék birói cognitio tárgyává. Ezt azonban csak ugy érheti el' biztosan, ha ő maga irásba foglalja előterjesztését s ezt a biróságnak átadja. De azért ez az Írásbeli kérelem még nem ellenkórvóny, mert a 23. §-náL kifejtettekhez képest nem irányul oly egyén ellen, a ki a kórvénynyel megtámadott képviselővel azonos helyzetben van s mert ennélfogva itt nem is kívántatnak meg azok az alakszerűségek, a melyeket az ellenkórvény tekintetében a törvény és a javaslat egyaránt megkívánnak. Bizonyítási eljárás. (40-44. §§.) I. A törvény 91—106. §§. a tanukkal való bizonyításra vonatkozó határozatokat tartalmazzák; a 107—113. §§. pedig a bizonyításnak közvetlenül vagy kiküldött bíró által való foganatosításáról s a kiküldött bíró, valamint a felek jogairól ós kötelességeiről szólanak. E §-ok közül az alábbiak módosítása, illetőleg kiegészítése vált szükségessé. II. A javaslat 40. §-ában a törv. 92. §-ának első bekezdésével szemben előforduló módositás a megidézendő tanuk körére vonatkozik. A törvény szerint csak azok a tanuk idéztetnek meg, a kik e törvény hatályának területén tartózkodnak, az e területen kivül tartózkodó, habár magyar honos tanút a biróság már nem idézhet meg; a mi a határszéli választókerületekben arra a visszásságra vezethet, hogy a bizonyító fél esetleg legerősebb bizonyítékaitól eleshetik. A tanút illetőleg tehát a javaslat a törvény 92. §-ának 1. bekezdését akként módosította, hogy csak azok a tanuk nem idózhetők meg, a kik a magyar állam vagy Ausztria területén kivül tartózkodnak. III. A javaslat 41. §-ába a törv. 101. §. 2. bek. he]yóbe felvett rendelkezés kiegészíttetett azzal a korlátozással, hogy a törv. 99. §-ában említett személyekhez szavahihetőségük tekintetében nem szabad kórdóst intézni.