Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.

Irományszámok - 1906-534. Törvényjavaslat az országgyülési képviselőválasztások feletti biráskodásról szóló 1899:XV. t.-cz. módositásáról és hatályának meghosszabbitásáról

534. szám. Q7

} A kérrény és ellenkérvény kellékei. ,(17—23. §§.") I. A törvény 21 — 26. §-ai a kérvény alaki kellékeit határozzák meg. E kellékeken a javaslat csak kisebbrendű változtatásokat tett. Lényegesebb módositás csak a törv. 21. §. helyébe lépő 17. §-ban fordul elő, mert a tör-, vény e §-a túlságosan megnehezítette a kérvényezés jogának gyakorlását. A törvény 27. §-a költségbiztositék letételéről, a 28. §. az ellenkérvényről és ennek kellékeiről szól. Bizonyos tekintetben ezek módosítása is szükségessé' vált (jav. 22—23. §.). II. A 17. §. megegyezik a törvény 21. §. 1. bek.megfelelő rendelkezésével, csak azzal van kiegészitve, hogy nem csupán a választás érvénytelenítése, hanem a választás törvényes eredményének megállapítása is félvétetett a kérvény tárgyai közé. E kiegészítés az 5. §. folyománya, mert e szerint a választás törvényes eredményének megállapítását a választás érvénytelenítései nélkül is lehet kérni. . A törvény 21. §. 2. bekezdése szerint a kérvényező választók »jogosultsága« a kórvényben igazolandó és pedig a választási minőség a névjegyzék hiteles kivonatával, a személyazonosság pedig a községi elöljáróság vagy kir. közjegyző tanusitványával. A törvény e követelésének azonban mindig csak nagy nehézségekkel lehet eleget tenni. 10 kérvényező választó mindegyikének jogosultsága, tehát választói minősége és személyazonossága csak többféle és más-más módon beszerzendő közokirattal igazolható. Első sorban a választók névjegyzékének hiteles kivonata szükséges, a mely a községi elöljáróságtól vagy kir. közjegyzőtől szerezhető be. Ha a kivonatban bent foglaltatik a kórvényt aláirt 10 választó neve, illetőleg oly 10 más, mely a kérvényen látható nevekkel egyezik: akkor előáll a további kérdés, hogy miként bizonyittassék a kérvényt aláirt egyéneknek a választói névjegyzékben foglalugyanily nevű választókkal való személyazonossága. Mert hisz a választókerületben több hasonnevű egyén is lakhatik. A személyazonosságot a községi elöljáróságnak vagy a közjegyzőnek kell igazolnia. A közjegyző azonban esetleg egyet sem ismer személyesen a kórvényt aláirt választók közül; ha már most ily esetben a közjegyző a törvény rendelkezése szerint eszközli a személyazonosság igazolását: ez a Curia gyakorlata szerint még nem elegendő, mert ezzel csak az van bizonyítva, hogy x vagy y az az egyén, a ki a közjegyző előtt megjelent s a kórvényt aláirta, de hogy ez a választói névjegyzékben foglalt ily nevű egyénnel azonos-e: ez iránt még kétség támasztható. Több községből álló választókerületben tehát törvényszerű eljárásnak csak azt tekintik, ha a közjegyző kiszáll a községbe s ott a községi elöljáróság közreműködésével állapitja még a kórvényt aláirt választók választói minőségét ós személyazonosságát. Ez az eljárás azonban oly nehézségeket gördit a kérvényezés jogának gyakorlása elé, a melyek a törvényhozó intentiójával merőben ellenkeznek. A törvény czélja ugyanis csak az, hogy a választást kérvénynyel csak oly egyén támadhassa meg, a ki az illető kerületben jogosult választó. Ezt azonban fel lehet tenni arról, a ki a kérvényt — mint választó — aláirja; mert hisz minden választókerületben lévén 10 oly választó, kik a választás megtámadása esetén a kérvényt hajlandók aláirni, nem valószinű, sőt majdnem ki van zárva, hogy azok, a kiknek érdekében a kérvény benyujtatik, nem 9»