Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.

Irományszámok - 1906-578. Törvényjavaslat Budapest fő- és székváros fejlesztéséről s a háztartásának rendezése végett teendő állami intézkedésekről

578. szám. 567 az 1. §-ban jóváhagyását kérjük a kormány azon intézkedésének, hogy az Attila-körut és környékének szabályozási munkálataira 2 millió korona előleget adott a fővárosi pénzalapnak. A munkálatok sürgőssége, másrészt pedig a teleküzérkedések lehető megakadályozása teszi indokolttá, hogy a törvényhozás engedélye csak utólag kéretik ki. A 2. §-hoz a már előadottakon kivül csak azt kívánom megjegyezni, hogy a Sáros-fürdő vételára és kamatai a hidalap javára vételeztetvén be, ebből az alapból lesznek visszatérítendők. A 3. §., mely az uj Duna-hid s az avval kapcsolatos szabályozásokra vonatkozik, a javaslatnak legnagyobb költségekkel járó részét képezi. Magának a Dunahidnak költségei 13 millió koronával s a feljárók valamint a szabályozási vonalak kisajátítási, rendezési és csatornázási költségei 9 millió koronával, az összes költségek tehát 22 millió koronával vannak előirányozva. • Ez a tetemes kiadás ellenértékét azokban a gazdasági és szocziális előnyökben leli, a melyek nemcsak a főváros fejlődésére, hanem ez által az állam és fővárosi bevételeknek közvetlen gyarapodására is biztos befolyást fognak gyakorolni. A Margitsziget felső végén átvonuló híd, mint a közúti forgalom lebonyolítására alkalmas íves híd van tervbe véve. A Margitsziget megszerzésére vonatkozó 4—7. §-okra megjegyzendőnek tartom, hogy az állami valamint a fővárosi pénzalap tulajdonát képező s cserébe adandó telkek becsértéke a legutóbbi becslések alapján vétetett fel. Az országos növénykert czéljaira a sziget középső részén kihasítandó S 6.000 négyszögölnyi terület a ma is ott levő növény- és rózsáskertet, az ott levő üvegházakat és a szükséges munkáslakásokat s az igazgatói lakul és a növénygyűjtemény elhelyezésére szánt mai főherczegi lakot foglalná magában. Önként érthető, hogy a gazdaságos kezelés érdekében a kertészeti teendők ellátása az üvegházakból szükségeseknek a kertészeti czélokra való átengedése a törvény okszerű végrehajtásának körébe vágó külön megegyezés tárgyát képezendi. Viszont ugyancsak a gazdaságos kezelés érdekében kellett felvenni azt a kikötést, hogy a víz a növénykert czéljaira a szigeti vízvezetékből ingyen szolgáltatandó. A Margitsziget mai tiszta jövedelme teljesen képes fedezni azt az évi járadékot, mely az 5 millió vételár törlesztéséül kiköttetik, s kétségtelen, hogy a sziget bevételi forrásai a mellett, hogy jelentékenyen emelkedő irányt mutatnak, jövőben az uj híd létesítése folytán még tetemesen növekedni is fognak, daczára annak, hogy azt vettük tervbe, hogy a sziget felső része és az ujabb feliszapolódás folytán nyerendő részek népkertnek tartassanak fenn, s hogy a sziget felső részén ingyenes legyen a szigetre való belépés. A 7. §-ban biztosított bélyeg- és illetékmentességet az egész transactiónak közérdekű jellege indokolja. A 8. §-ban a Dunahíd és a szabályozás költségeire elsősorban azt a kereken 5 millió koronát meghaladó nyereséget vélem fordí tan dónak, mely az 1894 : XX. törvényczikk alapján foganatosított városrendezési műveletekből ered, s mely épen ezen eredeténél fogva méltányossági indokokból leghelyesebben ugyancsak városrendezési czélokra fordítandó. A 9. §-ban 800.000 koronára javasoljuk leszállítani azt az évi járulékot, a melylyel a főváros az állami rendőrség költségeihez járul. Midőn az 1881. évi XXL törvényczikk alapján a rendőrség Budapesten államosittatott, a fővárosnak hozzájárulását az idézett törvény 53. §-a akkép szabá* lyozta, hogy a főváros évi járuléka álljon abból az összegből, mint a mennyit a főváros akkor rendőri járulék czimén a törvény életbeléptéig tényleg fizetett, és