Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.
Irományszámok - 1906-577. Törvényjavaslat a II. osztályú keresetadóról, valamint a tőkekamat- és járadékadóról szóló törvények némely intézkedéseinek módositásáról
558 577. szám. E mellett a javaslat a II. oszt. keresetadóról szóló törvénynek több szerkezeti hibáit is orvosolja, a melyeket a gyakorlati élet nem mindig egyöntetűen és sikeresen hárított el. Nevezetesen a javaslat: a) az 5 §-ban bár az eddigi rendelkezéseket tartja érvényben az adóalapok szempontjából, a 2. §-ban azonban kimondja, hogy az adó alanyai csak azok lehetnek, akik a kivetés évében adókötelesek. És itt is nem a föld- és házbirtokosokat, Lanem a föld- és házadó fizetésére kötelezetteket teszi meg az adó alanyaivá, hogy a tulajdonos helyett oly esetekben, midőn a haszonélvezet mást illet, az ingatlanok haszonélvezője legyen az adóalany. Ugyancsak a 2. §-ban szabályozva van az a controvers kérdés is, hogy a közös vagyonbirtokosok mikor tekintendők külön adóalanynak és mikor nem, természetszerűleg alkalmazkodván e tekintetben a föld- és házadó-előirás szabályaihoz. I) A 4. g-ban foglalt rendelkezés a világosság okából vétetett fel a javaslatba annak leszögezése végett, hogy a családfővel közös háztartásban élő családtag csak mint üyen adózhatik és nem válhatik önálló adóalanynyá, még ha ingatlanai vagy tőkéi is volnának, amig a csalúdfő II. oszt. keresetadó fizetésére kötelezett. A javaslat 7. §-a a tőkekamat- és járadékadó 10°/o-os kulcsa alól nyújt, egynehány esetben, könnyítést és pedig: á) az ott felsorolt rokoni kötelékben állóknak nyújtott járadékokra nézve, a melyek már nem fundált bevételek, mindenütt enyhébb kulcs szerint adóznak s a nálunk ma fennálló 10°/o-os kulcs mellett aránytalanul vannak terhelve ; b) a 7. § b) pontjában felsorolt óvadékokra, a melyek részben a férj adómentes fizetésének kiegészítő részét alkotják és már ezért is nagyobb kíméletet igényelnek; végül c) a 7. § c) pontjában emiitett bányahaszonbérekre és az országbírói értekezlet által megszüntetett bányavám (urbura) helyébe lépett u. n. termelési jutalékokra. Ezeknél a jövedelmeknél az adómérséklést az a körülmény indokolja, hogy maga a bányaüzem is mérsékeltebb (7 és 5°/o-os) adó alá esik. Ezenkívül nem hagyható figyelmen kivül, hogy itt a földnek tulajdonával s állagának fogyásával járó oly jövedelmekről van szó, melyeknél jogilag is vitás, hogy fennálló adótörvényeink értelmében a földadón kivül más adó alá vonhatók-e. Végül mivel az uj bányajavaslat a kőszenet szabad-ásványnak nyilvánítja s a ma az ország egy részében a föld tulajdonával járó bányajogokat lényegesen korlátozza, ez a körülmény is indokolttá teszi, hogy a bányatulajdonból folyó ez a jövedelem a méltányosságnak is megfelelő mérsékelt adótétel alá vonassék. A 8. §-ban felhatalmazást kérek, ho<>y azokat az adókat, a melyek jogérvényesen még megállapítva nincsenek, a jelen törvény határozmányai szerint állapíttathassam meg, mert méltánytalan lenne, hogy oly esetekben, m.dőn az adó végérvényesen megállapitva nincsen s visszahatólag állapittatik meg, ne az enyhébb eljárás, hanem a tarthatatlannak bizonyult magasabb adótétel érvényesíttessék. Budapest, 1907. évi július hó 11-én. Wekerle Sándor s. k., a pénzügyministerium vezetésével megingott •\\i. Jcir, ministerelnök.
