Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.
Irományszámok - 1906-576. A közgazdasági bizottság jelentése "a pozsony-országhatárszéli helyi érdekű villamos vasut enedélyezéséről" szóló 152. sz. törvényjavaslat tárgyában
576. szám. 547 Bár végeredményben egészen mellékes, hogy tulajdonkóp mily érdekből tervezték a villamos vasutat, még sem hagyhatjuk ezt egészen figyelmen kivül. Arra hivatkoznak, hogy e vasútra sem Bécsnek nincs szüksége a pozsonyi forgalom szempontjából, sem a közbeeső községeknek a Bécscsel való forgalom czéljából, hanem tisztán csak arra való, hogy a közbeeső községek régi összeköttetésüket Pozsonynyal fentartsák. A tényekből azt látjuk, hogy ez nem áll. Bécs a közbeeső községeket akarja erősebben magához kötni, főleg a város élelmezése szempontjából. Minthogy azonban arra az eredményre jutottak, hogy ezen összeköttetésre szorítkozva, a pálya jövedelmezőséget talán nem nyújtana, bekapcsolták Pozsonyt. Egyúttal a dolog ilyetén fejlődéséből azt a meggyőződést kellett meríteni, hogy tulaj donkép sem a közbeeső községeknek Becsesei, sem azoknak Pozsonynyal való összeköttetése az, mely e vasútnak biztos bázisul szolgál, hanem főleg és első sorban a Bécs és Pozsony közötti forgalom, a mi természetes is. Ennek a fokozására kellett aztán a villamos berendezést alkalmazni, mert csak ugy vezethető be a vasút a város közepébe, a mi ismét a forgalom intenzivitásának legfontosabb tényezője. Nem kételkedünk abban, hogy Pozsony ezen villamos vasúttal nem Becsesei való ujabb összeköttetést keres, hiszen majdnem minden igényt kielógithet a jelenlegi, hanem hogy azon alsó-ausztriai községeket akarja magához erősebben fűzni, melyeket viszont a másik oldalról Bécs akar bekebelezni. Csakhogy Pozsony törekvésének sikerülése bizonytalan, de bizonyos az, hogy a vasút Pozsony és Bécs között uj erős forgalmat fog előidézni. Hiszen ezt elárulja az üzemi szerződés d) pontja is, mely világosan mondja, aminthogy az élénkebb személyforgalom a két végpont, Pozsony ós Bécs közé összpontosul.« A pozsonyi ipar- ós kereskedelmi kamara is kénytelen elismerni azon tényt, hogy nemcsak Pozsony város, hanem Pozsony környékének, valamint az ország nyugoti vidékeinek lakossága Bécsből igen tekintélyes összegű ipari ós más szüksógbeli czikket szerez be olyan alkalmakkor, midőn az osztrák fővárosba felrándul, pedig — mint a kamara jelentése mondja — a vásárlás ezen módja nem is gazdaságos. Elismeri a kereskedelmi kamara is, hogy közönségünk ezen hajlamát az uj vasút elősegítheti, azonban a helyesebb belátástól, a hazafiságtól, a kormány támogatásától és a helyes tarifapolitikától várja, hogy ez be ne következzék. A villamos vasút által érdekelt vasutaknak az osztrák vasúti ministeriumhoz benjuijtott ujabb tiltakozása a fischamend-petronelli gozmozdonyu vasút engedélyezése ellen is mutatja, hogy nekik a fő, »die Hauptsache«, a bécsi vásárcsarnokba betorkoló élelmezési vasutak biztositása, habár mellékesen emiitik Hamburgnak Pozsonynyal való összeköttetését is. Attól tartok, hogy a közös vámterület mellett Bécs közelsége különben sem gyakorol kedvező hatást Pozsony ipari fejlődésére. Pozsonyban, melyben ugyan több jelentékeny iparvállalat van, a kereső népességből esik 45-4°/o iparra és kereskedelemre, ellenben például Fiúméban 46-8%, Győrött 47'l°/o, Budapesten 537°/o. Pozsonyban összesen csak 51 iparvállalat van, mely 20-nál több segédszemélyzettel dolgozik, összesen 2.874 ipari vállalat közül 1.707 segéd nélkül dolgozik. A 20-nál kevesebb vagy 20 segéddel biró iparvállalatok között motort alkalmaz csak 57. Mellékesen megjegyzem, hogy a 20-nál nagyobb számú segédszemélyzetet alkalmazó iparvállalatok 215 főnyi igazgatási és műszaki személyzetéből csak 104 volt magyar anyanyelvű, a 2531-nyi segédszemélyzetnél csak 784. 69*
