Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.

Irományszámok - 1906-564. Törvényjavaslat a csekkről

354 564. szám. kerül és kifizettetik. Ennek meggátlására szolgál az az intézkedés, mely szerint a kibocsátó, vagy bármely későbbi birtokos — mint forgató —• a csekken magán (a szövegen keresztül vezetett jelzéssel; »csupán elszámolásra«) megtilthatja, hogy a csekk készpénzben fizettessék, mely esetben a készpénzfizetés helyébe a jóváirás lép. Ezek a »keresztezett csekkek« elnevezése alatt ismert csekkek a gyakorlatban, főleg az osztrák-magyar bank és a budapesti leszámoló egylet forgalmában már eléggé elterjedtek. Az elszámolás akkor lehetséges, ha csekkbirtokos és utalványozott közvetlen összeköttetésben állanak egymással, vagyis, ha a birtokos a csekk értékét az utalványozottnál tartott saját számlája javára iratja; ugyanezt teheti természetesen egy ugyanott vezetett más számla javára is, vagy pedig a csekket a fizetés helyén levő leszámoló egylet valamely tagjával való elszámolásra használhatja föl. A forgalom érdekében czélszerűnek látszott továbbá oly rendelkezés fölvétele, mely szerint az utalványozott, ki nem tagja a leszámoló helynek, a nála bemutatott csekket ide terelhesse. A pénzforgalomnak a hitelintézeteknél való központosulása folytán ugyanis magán czégek aránylag csekélyebb forgalmuk folytán a leszámoló helynek nem tagjai. Az elszámolási csekket az ily utalványozott czég máskép nem válthatná be, mint ugy, hogy a bemutatott csekk beváltása végett a leszámoló hely valamely tagjára viszont maga intézne elszámolási csekket. Ez többrendbeli visszássággal járna, mely visszásságoknak a javaslat rendelkezése elejét veszi, de e mellett élénkiti a leszámoló helyek forgalmát is, a mi mindenesetre kívánatos. A keresztezett csekkekhez hasonló, de lényegükben eltérő csekkekül szerepelnek Angliában az u. n. »crossed-chequek«, melyek czélja szintén a csekk illetéktelen értékesítését ellopás vagy elvesztés esetében meggátolni és pedig az által, hogy azt a csekk birtokosa maga készpénzben nem veheti fel, hanem csakis bankár által hajthatja be. E megszorítást a forgalom annál kevésbbé érzi meg, mert Angliában általános szokás a pénzeket bankár által kezeltetni; a csekket tehát- a legkevesebb csekkbirtokos váltja be személyesen, hanem azt az érintett czélból saját bankárjának adja át, a ki az összeggel számláját elismeri. A keresztezés abból áll, hogy a csekken keresztül függőlegesen vagy haránt két párhuzamos vonalat húznak, melybe vagy azon bankár nevét irjak be, a ki majd kizárólag hivatva lesz a csekket behajtani (crossed specially), vagy pedig csak ezen szavakat »And Go«, mely esetben bármely bankár jogositott annak behajtására (crossed irenerally). A keresztezés azonban egymagában nem szünteti meg a csekk forgathatóságát. A forgatmány korlátozása elérhető ezen záradék alkalmazásával: »Not negotiable« (át nem ruházható), mely a két előbbi megjelölés bármelyikéhez fűzhető; de azért önállóan is szokott használtatni. A különbség a crossed és a javaslatban szabályozott keresztezett csekkek közt abban áll, hogy mig az előbbiek készpénzben fizethetők s csak a fizetés fölvételére jogosultak köre van korlátozva, addig az utóbbiak épp a készpénzben való kifizetés kizárására irányulnak. Jóllehet a crossed csekkek intézményét némely törvényhozás (spanyol 541. §., skandináv 7. §., japán 535. §.) elfogadta, a javaslat egyezőn az osztrák törvénynyel (22. §) és a német javaslatokkal (11. §.) csupán a gyakorlatban meghonosodott typusra szorítkozik, főleg azért, mert a crossed csekkek behozatalára a föltételek nálunk hiányoznak. A generally crossedre nézve különösen azért, mert Magyarországon kifejlődött bankárosztály hiányzik és ennek fogalma nehezen határozható meg; a specially crossedre nézve pedig azért, mert a bankárral való állandó összeköttetés szokása nálunk még nem gyökeredzett meg eléggé. A keresztezés a csekk forgathatóságát természetesen nem zárja ki s a javaslat által megengedett határok közt (14. §.) ellenutasitással az ily csekk is vissza-