Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.
Irományszámok - 1906-564. Törvényjavaslat a csekkről
564. szám. 333 a törvény elkészült tervezetét 1894. május 5-én közzétették s 1894. május 17-én újból szakértők enquéteje elé terjesztették, melynek eredményéhez képest a törvényjavaslat 1895. deczember 5-én a képviselőházban benyujtatott, a nélkül azonban, hogy 1905-ig alkotmányos tárgyalás alá lett volna vehető. Az osztrák törvényhozás a kormány által újból átdolgozott és benyújtott javaslatot rövidesen letárgyalta s az mint az 1906. április 3-iki törvény (életbelépett 1906. július 20-án) foglal az osztrák törvények sorában helyet. Az Európán kivül eső államok között törvény szabályozza a csekket Argentiniában és pedig igen tüzetesen az 1889. október 9-iki kereskedelmi törvény (II. könyv, XIII. czím, 798—843. §.); Japánban az 1899. június 16-iki kereskedelmi törvény, a csekkre vonatkozó külön részében (530 — 537. §.); Peruban -az 1888. október 9-iki törvény; Ganadában az 1890. május 16-iki váltótörvény (7_ ) —81. §.), mig az északamerikai Egyesült-Államokban, a hol a csekkrendszer Anglia mellett leginkább hóditott tért, csak néhány államban (Newyork, Delaware, Illinois) találkozhatni a csekkre vonatkozó egyes törvényes intézkedésekkel. Külön kiemelendők még azok a törekvések, melyek a csekkjog codiíicatiója érdekében Németországban már régebben észlelhetők s a legújabb időkben fölötte élénk eszmecserében nyilvánultak meg. Németországban a braunschweigi kereskedelmi kamara volt az, mely a csekkjog codiíicatiója végett megragadta a kezdeményezést, a mennyiben a törvény tervezetét elkészitve és ezt magyarázó szöveggel ellátva, 1879. szeptember 12-én hozzájárulás végett megküldte az összes német kereskedelmi kamaráknak. Ezek túlnyomó része hozzájárult a tervezethez, mig a mannheimi kamara uj tervezetet dolgozott ki. Még ugyanazon év deczember 18-án a német kamarák küldöttjei Braunschweigban tartott közös értekezletükön megvitatták és részben módositották a braunschweigi eredeti tervezetet. 1882. év deczember 1-én a német birodalmi bank igazgatósága hozta nyilvánosságra a maga javaslatát, mely alapjául szolgált az 1891-ben a törvény érdekében a belügyi hivatal körében megindult tanácskozásoknak. Az e tanácskozásokból kikerült 2S szakaszból álló tervezet a Reichsanzeiger 1892. január 26-iki számában közzététetett s ugyanazon évben a szövetségi tanács elé terjesztetett. A legnagyobb német csekkintézetek egyikének, a berlini Gassenvereinnak igazgatója Hoppenstedt a javaslat kritikáján kivül külön tervezetet hozott nyilvánosságra s annak rendelkezései azután a kormány-tervezetnek a szövetségi tanács kebelében történt megvitatásakor tényleg számba is vétettek. A német szövetségtanács végleg megállapítván a törvény szövegét, az bő indokolással 1892. márczius 11-én a birodalmi gyűlés elé terjesztetett, a hol még máig sem kerülhetett tárgyalásra. A birodalmi kormány képviselőjének legutóbbi (1902. évi május hó) nyilatkozata szerint azonban egy uj javaslat beterjesztése immár nemsokára várható. Nem hagyható említés nélkül, hogy a jelenleg Németországhoz tartozó Elsass-Lotharingiában az 1865. június 14-iki franczia csekk-törvény (az 1874. február 19-iki novella nélkül) van érvényben. Végül felemlítendő, hogy Oroszországban a polgári törvényvkönyv tervezetének (V. köt. második szakasz XVI. főrésze) 577—588. §-ai a csekkre nézve részletes intézkedéseket tartalmaznak. Habár az előadottakból kítünőleg, a csekk intézménye nem képezte mindenütt speciális rendezésnek tárgyát, hanem törvényileg egy rokon joganyagnak kiegészítő része gyanánt szabályoztatott, mégis adott viszonyaink közt czélszerűnek mutatkozik a szóban forgó intézményt külön törvénynyel juttatni legislativ megoldásra. Az újabb csekktörvényhozás (Svédország, Norvégia, Dánia,
