Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.

Irományszámok - 1906-561. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése az 1904. évi zárszámadásokról

561. szám. ~31Í Kétségtelen tehát, hogy az állami számvevőszók elnöke a kórdós tárgyává tett 200.000 korona átutalását az 1904. évi zárszámadásról szóló jelentésében ugyanúgy tartozott volna az országgyűlésnek bejelenteni, amikónt ezt az 1905. évre vonatkozó jelentésében meg is tette. A két óv tekintetében semminemű elvi különbség nincsen, mert amikónt 1905. február 3-án, a mikor 200.000 korona ilykónt átutaltatott, nem volt költségvetés, azonképen nem volt 1904. évi március hó 26-án sem költségvetés, a mikor az 1904. évi átutalás törtónt. A bizottság azonban abban a meggyőződósben, hogy az állami számvevőszék elnökének az a mulasztása jóhiszemű tévedésen alapult, a kérdésnek az állami számvevőszékre vonatkozó része felett napirendre tért és ebben a vonatkozásban nem járult, a t. képviselőház elé javaslattal. Az 1904. évben működött kormányok e tételeknél érdekelt tagjaira, az akkori ministereinökre ós kereskedelemügyi ministerre vonatkozólag azonban a bizottság nem foglalhat el hasonló álláspontot. A bizottság ugyanis felvilágosítást kért a jelenlegi miniszterelnök úrtól arra vonatkozólag, hogy a ministerelnökség számvevőségében ós irattárában minő elszámolás vagy irat található a kérdéses 200.000 korona felhasználására vonatkozólag. Erre a kérdésre a bizottság a ministereinök úrtól azt a felvilágosítást nyerte, hogy a ministerelnökség számvevőségében ezen tételre vonatkozólag elszámolás nem található, az irattárban pedig egyedül az akkori kereskedelemügyi miniszternek: Hieronymi Károlynak átiratai találhatók, amelyekben az akkori ministerelnököt a kérdéses pénzösszegnek megtörtónt kiutalásáról órtesiti. Ezen átiratok hátlapján látható a ministerelnökség akkori segédhivatali főigazgatójának oly értelmű feljegyzése, mely szerint a kérdéses összeget a rendelkezési alapról vezetett számadásba vételezte be. Felhívta továbbá a bizottság a jelenlegi kereskedelemügyi minister urat, hogy az ezen átutalásra vonatkozó hivatalos aktákat az államvasutak irattárából bocsássa a bizottság rendelkezésére. A minister ur megfelelvén eme kívánságnak, a bizottság áttanulmányozta az előterjesztett adatokat, a melyekből kitűnt, hogy ezen iratok között sem található sem a jogczímek megnevezése, amely mellett az átutalás megtörtónt, sem az elszámolásra vonatkozólag adat arra nézve, hogy az átutalt összeg miként használtatott fel ? Minthogy a, bizottság a jelenlegi ministerelnök ur ós a jelenlegi kereskedelemügyi minister ur által előterjesztett adatokból semmiféle felvilágosítást nem tudott szerezni arra vonatkozólag, mily czélból törtónt a kérdésen átutalás ós mire használta fel az akkori ministerelnök az átutalt összeget, ennélfogva felhivást intézett Tisza István gróf volt ministerelnökhöz é.i Hieronymi. Károly volt kereskedelemügyi ministerhez aziránt, hogy a bizottság ülésén megjelenvén, a kérdéses tétel kiutalásának előzményeit ós felhasználásának módját adják elő. A most nevezett urak megjelentek a bizottságnak 1907. június 6-án tartott ülésén, amelynek lefolyását a gyorsírói feljegyzések után készült jegyzőkönyv tanúsítja. A felsorolt adatokból, valamint a volt miniszterelnök kihallgatásából kitűnik, hogy a szóban forgó 200.000 koronát Hieronymi kereskedelemügyi minister minden törvényes felhatalmazás nélkül utalta át gróf Tisza minister elnöknek. Kitűnik továbbá az, hogy gróf Tisza István minden törvényes felhatalmazás nélkül tudatosan ós szándékosan megsértve az országgyűlés költségvetési jogát, az átutalt összeget beolvasztotta a rendelkezési alapba, vagyis elvont az elszámolás köréből olyan összeget, a melyet a törvény nem neki, hanem meghatározott czélból a kereskedelemügyi ministernek ós nem elszá-