Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.

Irományszámok - 1906-561. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése az 1904. évi zárszámadásokról

561. szám. ~31Í Kétségtelen tehát, hogy az állami számvevőszók elnöke a kórdós tár­gyává tett 200.000 korona átutalását az 1904. évi zárszámadásról szóló jelentésében ugyanúgy tartozott volna az országgyűlésnek bejelenteni, amikónt ezt az 1905. évre vonatkozó jelentésében meg is tette. A két óv tekintetében semminemű elvi különbség nincsen, mert amikónt 1905. február 3-án, a mikor 200.000 korona ilykónt átutaltatott, nem volt költségvetés, azonképen nem volt 1904. évi március hó 26-án sem költség­vetés, a mikor az 1904. évi átutalás törtónt. A bizottság azonban abban a meggyőződósben, hogy az állami szám­vevőszék elnökének az a mulasztása jóhiszemű tévedésen alapult, a kérdés­nek az állami számvevőszékre vonatkozó része felett napirendre tért és ebben a vonatkozásban nem járult, a t. képviselőház elé javaslattal. Az 1904. évben működött kormányok e tételeknél érdekelt tagjaira, az akkori ministereinökre ós kereskedelemügyi ministerre vonatkozólag azon­ban a bizottság nem foglalhat el hasonló álláspontot. A bizottság ugyanis felvilágosítást kért a jelenlegi miniszterelnök úrtól arra vonatkozólag, hogy a ministerelnökség számvevőségében ós irattárában minő elszámolás vagy irat található a kérdéses 200.000 korona felhasználá­sára vonatkozólag. Erre a kérdésre a bizottság a ministereinök úrtól azt a felvilágosítást nyerte, hogy a ministerelnökség számvevőségében ezen tételre vonatkozólag elszámolás nem található, az irattárban pedig egyedül az akkori kereskedelemügyi miniszternek: Hieronymi Károlynak átiratai találhatók, amelyekben az akkori ministerelnököt a kérdéses pénzösszegnek megtörtónt kiutalásáról órtesiti. Ezen átiratok hátlapján látható a ministerelnökség akkori segédhivatali főigazgatójának oly értelmű feljegyzése, mely szerint a kérdéses összeget a rendelkezési alapról vezetett számadásba vételezte be. Felhívta továbbá a bizottság a jelenlegi kereskedelemügyi minister urat, hogy az ezen átutalásra vonatkozó hivatalos aktákat az államvasutak irat­tárából bocsássa a bizottság rendelkezésére. A minister ur megfelelvén eme kívánságnak, a bizottság áttanulmányozta az előterjesztett adatokat, a melyek­ből kitűnt, hogy ezen iratok között sem található sem a jogczímek meg­nevezése, amely mellett az átutalás megtörtónt, sem az elszámolásra vonat­kozólag adat arra nézve, hogy az átutalt összeg miként használtatott fel ? Minthogy a, bizottság a jelenlegi ministerelnök ur ós a jelenlegi keres­kedelemügyi minister ur által előterjesztett adatokból semmiféle felvilágosí­tást nem tudott szerezni arra vonatkozólag, mily czélból törtónt a kérdésen átutalás ós mire használta fel az akkori ministerelnök az átutalt összeget, ennélfogva felhivást intézett Tisza István gróf volt ministerelnökhöz é.i Hieronymi. Károly volt kereskedelemügyi ministerhez aziránt, hogy a bizott­ság ülésén megjelenvén, a kérdéses tétel kiutalásának előzményeit ós fel­használásának módját adják elő. A most nevezett urak megjelentek a bizott­ságnak 1907. június 6-án tartott ülésén, amelynek lefolyását a gyorsírói fel­jegyzések után készült jegyzőkönyv tanúsítja. A felsorolt adatokból, valamint a volt miniszterelnök kihallgatásából kitűnik, hogy a szóban forgó 200.000 koronát Hieronymi kereskedelemügyi minister minden törvényes felhatalmazás nélkül utalta át gróf Tisza minister ­elnöknek. Kitűnik továbbá az, hogy gróf Tisza István minden törvényes fel­hatalmazás nélkül tudatosan ós szándékosan megsértve az országgyűlés költ­ségvetési jogát, az átutalt összeget beolvasztotta a rendelkezési alapba, vagyis elvont az elszámolás köréből olyan összeget, a melyet a törvény nem neki, hanem meghatározott czélból a kereskedelemügyi ministernek ós nem elszá-

Next

/
Thumbnails
Contents