Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.
Irományszámok - 1906-558. A közösügyi költségekhez való hozzájárulás arányának újból való megállapitására kiküldött magyar országos bizottság jelentése
284 ;; 558. szám. A közösügyi költségekhez való hozzájárulás arányának megállapítása az 1887. évi magyar kvóta-bizottság számítása szerint. Az 1895—1904. években befolyt egyenes és közvetett adók alapján. I A magyar korona országaiban A birodalmi tanácsban képviselt királyságok- ós országokban Az egyenes és közvetett adók bruttó öszszege (A. füzet, I. kim.) Ebből levonandok: 1. az átfutok összege (A. füzet, III. kim.) 514,000,368 frt 2. a csupán a magyar korona országaiban [; . egyoldalúlag létesített^ adók (A. füzet, V. kim.) közül a *) alatt részletezettek összege 355,681.891 » Arány : 3203 Marad forint 3.151,246.193 869,682.259 Praecipuum figyelembevétele mellett a fennebbi számítási alapból levonandok a volt határőrvidék bevételei . . Marad ekkóp (határőrvidék nélkül) 2.281,563.934 ") 64,030.912 2.217,533.022 Egyenes és közvetett adók bruttó összege (A. füzet, II. kim.) Ebből levonandok: 1. az átfutok összege (A. füzet, IV. kim.) 129,980.842 frt 2. a csupán á biro- v ' •_ • dalmi tanácsban képviselt királyságok- ós országokban egyoldalúlag létesített új adók összege (A füzet, VI. kim.) 91,133.940 » Arány : 67-97 Marad Marad (mint fentebb) forint 5.063462.870 221,114.782 4.842,348.088 4.842,348.088 tehát a Magyarországot (határőrvidék nélkül) terhelő arány : 3 1 "4 1. Minthogy azonban az 1872. évi IV. törvényczikk értelmében a közösügyi kiadásokból 2°/o előzetesen már is a magyar korona országait terheli, ez a 31-41 aránykulcs a közösügyi kiadásoknak csak 98°/o-ára alkalmazandó úgy, hogy ez valójában az összes közösügyi kiadásoknak csak 30-78°/o-át képezi, ehhez adva a 2°/o-ot, a kvóta lenne: a 2°/o-os praecipuummal együtt = 3278 *) a) A vasúti és gőzhajózási szállítás használata utáni adó 99,094.712 frt, b) a nyereményadó 719.732 » c) a fegyveradó és vadászati adó . • . 5,143.617 > d) a pénzintézeteknél elhelyezett tőkék utáni adónak 7°/o-kal történt felemelése 30,052.639 » (Az 1883. évi VII. törvényczikk szerint 10°/o, előbb a jogilletókeknól számoltatott el 3°/o-kal, itt tehát csupán a 7°/»-nyi emelkedés vétetett fel; 42,932.342 X ?0 \ 100 ) é) az általános jövedelmi pótadó, azon kerekszámban 3 millió frtos részének levonásával, a mely azelőtt föld- ós házadó czímén fordult elő, de ezen adók tóteleinek leszállítása s az általános jövedelmi pótadó felemelése folytán jelenleg pótadó czímén fordul elő (168,847.212—30,003.000) .... 138,847.212 » f) a czukor, kávé és sör fogyasztása utáni adók és,a söradópótlék .... 71,055.347 » g) a bélyegzett marha- ós lólevélürlapok, a hirdetmények ós a külföldi sorsjegyek lebélyegzése utáni bélyegilletékek 7,783.247 » h) a dohányjövedóknól a beviteli ós termelési engedólyilletókek 2,985.385 » Összesen 355,681,891 frt. 6722. A volt magyar és a volt horvát-szlavón határőrvidék egyenes és közvetett adója tesz (A. füzet, VII. kim.) 100.711,298 frtot. Ebből azonban levonandok: a bólyegjövedékre eső a dohányjövedékre » a lottojövedókre » a sójövedókre » minthogy e bevételi ágak után a jövedelem már az 1867. évet megelőzőleg és később is a polgári közigazgatás javára esett ós az 1867., 1878. és 1888. években 4,000.000 frt, 20,068.786 » 18.449 > 12,593.151 » az adókepesség megállapítása alkalmával a magyar korona országai jövedelmeként vétetett tekintetbe; összesen tehát levonva 38,680.386 frtot, marad figyelembe veendő a fennebbi 64,030.912 frt.
