Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.
Irományszámok - 1906-534. Törvényjavaslat az országgyülési képviselőválasztások feletti biráskodásról szóló 1899:XV. t.-cz. módositásáról és hatályának meghosszabbitásáról
534. szám. 19 85. §., 1899 : XV. t.-cz. 160. §.), továbbá azok a szavazatok, a melyek a szavazási rovatos ivekben éppen nem, vagy nem a valósághoz képest lettek feltüntetve: a képviselőre vagy más jelöltre beadott szavazatokhoz hozzáadandók, ha ki lett mutatva, hogy az illető a képviselőre, illetőleg más jelöltre akart szavazni. 6. §. A vá]asztás érvénytelen és annak megállapítása kérvény utján kérhető akkor is, ha az 1899: XV. t.-cz. 3. §-ának 2., 3., 7—9., 15—24. és 26. pontjaiban, valamint a jelen törvény 3. ós 4. §-ában meghatározott cselekmények valamelyike az első szavazás alkalmából követtetett el és a jelen törvény 4. §-ának a), b) ós c) pontjai esetében bebizonyittatik, hogy az ujabb szavazás alá bocsátott jelöltek közül az, a ki képviselővé választatott, az érvényes szavazatoknak az ujabb szavazásra bocsátáshoz szükséges aránylagos többségét el nem nyerte, vagy pedig a jelen törvény 4. §. a) pontjának a jelen törvény 3. §. a) pontjával kapcsolatos esetében, valamint a jelen törvény 4. §-ának c), d) ós e) pontjai esetében bebizonyittatik, hogy a megakadályozott választók számbavételével (7. §. utolsóelőtti bekezdése) az ujabb szavazás nem azon két jelölt között lett volna elrendelendő, kikre nézve megtartatott; vagy végül az 1899: XV. t.-cz. 3. §-ának 21., 23., 24. és 26. pontjai esetében bebizonyittatik, hogy azon időpontig, midőn az e pontokban meghatározott törvénysértés elkövettetett, az ujabb szavazásra bocsátott jelöltek valamelyikére beadott érvényes szavazatok száma a választói névjegyzékben foglalt összes választók számának megfelelő aránylagos többségét el nem érte. 7. §. Az 1889 : XV. t.-cz. 4. és 5. §-ai helyébe: A jelen törvény 4. §-ának eseteiben az általános többség, a jelen törvény 6. §-ának eseteiben pedig az ujabb szavazásra bocsátáshoz szükséges aránylagos többség megállapításánál ugy a képviselőre, mint a más jelöltre beadott szavazatokból levonandók a jelen törvény 4. §-ának a), b) ós c) pontjai alapján érvénytelenített szavazatokon kivül még azok a szavazatok, a melyek az 1874 : XXXIII. t.-cz. szerint érvénytelenek, vagy a melyek a szavazási rovatos ivekben nem a valóságnak megfelelően lettek feltüntetve. Ama választók szavazatai pedig, kikről bebizonyittatik, hogy szavazatuk törvény ellenére lett a visszautasítottak jegyzékébe bevezetve (1874 : XXXIII. t.-cz. 85. §., 1899 : XV. t.-cz. 160. §.), továbbá azok a szavazatok, melyek a szavazási rovatos ivekben éppen nem, vagy nem a valóságnak megfelelően lettek feltüntetve: a képviselőre vagy más jelöltre beadott szavazatokhoz hozzáadandók, ha ki lett mutatva, hogy az illető a képviselőre, illetőleg más jelöltre akart szavazni. A mennyiben a jelen törvény 4. §. a) pontjának a jelen törvény 3. §. a) pontjával kapcsolatos esetében, valamint a jelen törvény 4. §. c), d) és e) pontjai esetében bizonyos választók oly czélból, hogy a választásban részt ne vehessenek, a választás helyén való megjelenésben, illetőleg a szavazásban megakadályoztattak: e választók, ha kimutattatik, hogy nem a képviselőre, hanem más jelöltre akartak szavazni, a megkívántató többség megállapításánál olykép számitandók, mintha a képviselő ellen szavaztak volna. Ha azon3*