Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.

Irományszámok - 1906-539. Törvényjavaslat az ország erdélyi részeiben, továbbá a volt Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd megyék és a volt Kővár vidék területén a birtokrendezésről, arányositásról és tagositásról szóló 1871. évi LV., 1880. évi XLV. és 1892. évi XXIV. törvényczikkek módositásáróül és kiegészitéséről

539. szám. 151 az előny, hogy a tagosítások gyorsabb befejezésével a birtokosok anyagi helyzete javul, és igy teljesítőképessége is gyarapszik. A birtokrendezési költsógjárulókok az állami költségvetésben egyáltalában nem szerepelnek, azokra az országgyűlésnek semmi ingerentiája nincsen. A birtokrendezési költségek tisztán a biróság által megállapított bírósági eljárási költségek, a melyeknek a közadók módjára való behajtása pusztán czélszerűségből rendeltetett el. Ennélfogva kétségtelen, hogy a behajtásra az 1867. évi X. t.-cz. intézkedései alkalmazást nem nyerhetnek. A közelmúltban felmerült nehézségekkel szemben azonban czólszerűnek látszik ezt a törvényben is kimondani. A XV. czikkelyhez. Ez a §. a törvényhatóság tiszti ügyészének biztosit a közérdekből beavatkozási jogot a birtokrendezési eljárás körében. A 356/93. utasítás 62. § a, a midőn az érdekelt felek képviseletét rendezi, a mellett, hogy a csoportképviselet módját megállapítja, a mennyiben egyéni képviseletről a felek nem gondoskodtak, a bírói határozatokat a képviselők részére kózbesitteti ós a községben szokott módon rendeli közhírré tétetni. Gyakori és súlyos visszaélések merültek fel a közérdek és a tudatlan kisebb birtokosság rovására különösen a jogorvoslatok szándékos elmulasztása körül azért, mert az idézett utasítás 11. i;-a szerint az ügygondnokoknak és a, képviseleti csoportok képviselőinek jogköre egyezségek kötésére is kiterjedhet. A szükséges jogorvoslatok rosszhiszemű elmulasztása folytán emelkedtek jogerőre sokszor a törvény és felsőbirói gyakorlattal ellentétes határozatok, mert a községi elöljáróságok ós a csoportkópviselők egyetértésével jogorvoslattal azok ellen senki sem ólt. Sem a törvény, sem az eljárási utasítás nem adott módot arra, hogy e szabálytalan eljárások felső birói megváltoztatása kérhető legyen. A jelen javaslat fokozott mértékben kívánja meg a közérdekből való ellenőrzést. A legelőfelosztások, új közlegelők képzése, a földmívelés ügyi ministerium nem mellőzhető határozata a tagosítás gazdasági czólszerűsége szempontjából mind indokolják a javasolt rendelkezést. Meg kell adni az utat és módot arra, hogy a felek sokszor könnyelműségből vagy rosszhiszeműségből egyezségileg ne vonhassák el a szabálytalan módon befejezett eljárást a felülvizsgálat alól. A közérdekből rendelt ezen jogorvoslatok lehetősége már egymagában elég figyelmeztetés a felekre nézve, hogy a törvény szándékos megkerülésével czólt nem érnek. Ilyen jogorvoslatok esetén a felsőbíróság az egyezségeket nemcsak alaki tekintetben és a helyesség szempontjából vizsgálja felül, de megbírálja abban a tekintetben is, hogy nem ütközik valamely törvény tiltó rendelkezésébe, pl. erdő- vagy legelőfelosztások megengedésénél, újra-arányositás elrendelésénél. Á XVI. czikkelyhez. A szokásos abrogationalis záradék.