Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.

Irományszámok - 1906-539. Törvényjavaslat az ország erdélyi részeiben, továbbá a volt Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd megyék és a volt Kővár vidék területén a birtokrendezésről, arányositásról és tagositásról szóló 1871. évi LV., 1880. évi XLV. és 1892. évi XXIV. törvényczikkek módositásáróül és kiegészitéséről

, .... 148 539. szám. Az újra arányosítás még azok részére is ki van zárva, a kik azt pld. földesúri jogon, vagy mert eredetileg 100 holdon felüli illetményre igényt tarthattak, az érdemleges tárgyaláson kívánhatták volna. Ez az intézkedés uj elvet nem állapit meg, hanem a joggyakorlat mai állásának felel meg. Az úrbéri faizás gyakorlása fejében kiadott erdőilletmények feloszthatatlansága a törvény és joggyakorlat szerint eddig is meg volt állapitva. A közbirtokossági birtokközösségeknél azonban a törvény a közösség megszüntetését polgári peres eljárás utján nem zárta ki. A joggyakorlatban volt egy-két eset arra, hogy az ily közösségeket polgári peres eljárás utján szándékolták megszüntetni az érdekeltek. A biróságok elutasitották az ily irányú kérelmeket. Legújabban a marosvásárhelyi tábla határozott ily értelemben. E közösségek csak addig állandó közösségek, a mig erdők és havasok a tárgyai. A lehetőség meg van adva arra, hogy indokolt esetekben egész erdővagy havasterületek a legelőkhöz és viszont a legelőterületek az előbbiekhez csatoltassanak. A művelési nem változtával az erdő- és havasbeli állandó jellegű közösség a legelőre fennálló rendelkezések szerint már felosztható. A földmívelésügyi minister jogkörébe kell utalni az erdő ós legelő kicserélésének engedélyezését, mert az eddigi rendelkezések sok panaszra adtak okot s azok további merev alkalmazása nem volna helyes. Az ötvenes években eszközölt kat. munkálatok tekintet nélkül a terepes talajviszonyokra, reásütötték az erdő jellegét minden olyan területre, a melyen bokor vagy pár fa volt, viszont őserdő területeket nem ritkán legelőnek minősítettek. Az erdőtörvény alapján jazután állami kezelésbe jutottak nemcsak a sokszor tévesen erdőknek minősített területek, de a beerdősült legelők is. Szükséges azért mindenütt, hogy a községek ós közbirtokosságok erdői és legelői között határ vonassák, illetve szükséges az, hogy mindazok a területek, a melyek talajviszonyuk és fekvésük miatt rendszeres legeltetésre nem alkalmasak, vagy a melyek feltétlen erdőtalajt képeznek, az erdőhöz ós viszont, hogy az erdőterületekből a jó talajú, rétművelésre, legeltetésre avagy másnemű gazdasági mívelésre állandóan alkalmas területek, a legelő területekhez csatoltassanak. .' , A XI. czikkelyhez. Ez a §. a folyamatban lévő arányosítással kapcsolatos tagositási ügyekre foglal magában átmeneti intézkedéseket. A folyamatban lévő ily ügyekre nézve azonban csak abban az esetben rendeli a javaslat I. ós X. czikkelyeit alkalmazandóknak, ha jogerős birói határozat a részesedési jogosultságot, az arány kulcsot, annak terjedelmét meg nem állapította, avagy ha valamely elkülönítésre igényt tartó részes fél illetményének megállapítása és elkülönítése szintén jogerős birói határozattal meg nem állapíttatott. A törvény visszaható erővel tehát nem bir, de a folyamatban lévő oly ügyekben, a melyeknél fogva jogokat még senki sem szerzett, az ujabb intézkes dóseket rendeli alkalmazandónak, mint azt pl. az 1871. évi LIII. t.-cz. 85. é86. §-a is teszi, a mely a jogérvényesen be nem fejezett úrbéri ügyeket a törvényhatályba lépte napján az uj intézkedések rendelkezései alá vonja, a hozott jog-^ erős Ítéleteket és jogérvényes egyezségeket pedig érintetlenül hagyja.