Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.

Irományszámok - 1906-539. Törvényjavaslat az ország erdélyi részeiben, továbbá a volt Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd megyék és a volt Kővár vidék területén a birtokrendezésről, arányositásról és tagositásról szóló 1871. évi LV., 1880. évi XLV. és 1892. évi XXIV. törvényczikkek módositásáróül és kiegészitéséről

539. szám. $&Q§*U 145 minister határozata a tagosítás elrendelése mellet szól, "ellenkező esetben az ellenzőkhöz számittatnak. Miután a tagosítást indokoló körülmények egyhamar nem szoktak gyökeresen változni, ós a tagosítást megengedésének kérdésével járó izgalmaknak rövid időközökben a község lakosait kitenni nem tanácsos: czélszerűnekmutatkozott kimondani, hogy ha a tagosítás iránt beadott kérelem elutasittatott, 5 éven belül uj tagositási kérelemnek nincsen helye. A megengedhetőség kérdésének uj szabályai természetesen a folyamatban lévő tagositási ügyekben csak abban az esetben alkalmazhatók, ha jogerős birói ítélet a tagosítást még el nem rendelte. Ilyenkor a földmivelésügyi minister határozatának megszerzése után a bíróság ennek tekintetbe vételével határozhat. Ha a kérdés a felsőbíróság előtt áll, ez az eljárás kiegészítése és ujabb itélet-hozatal végett az ügyet az eljáró bírósághoz visszaküldi. így intézkedik az 1871. évi LIII. t.-cz. 86. §-a is, A VII. czikkelyhez. Az úrbéri elkülönítés, arányosítás ós tagosítás alatti területekre nézve az eljárás folyamában felmerülő határjárási és mesgyeigazitási vitás kérdések fölött, valamint az úrbéri elkülönítés vagy arányosítás tárgyát képező területek birtokállapotának ideiglenes fentartása fölött az 1892. évi XXIV. t.-cz. VII. czikkelyében foglalt rendelkezés szerint az eljáró biró a sommás eljárás szabályai szerint itél. A sommás eljárásról szóló 1893. évi XVIII. t.-cz. életbelépte után a gyakorlatban vitássá vált az a kérdés, hogy az ily eljárás során hozott itólet ellen beadott jogorvoslat milyen elbírálás alá vonassók, nevezetesen a kir. törvényszék mint felebbezési bíróság, esetleg mint felülvizsgálati bíróság hatásköre alá tartozik-e, avagy a kir. itólő-tábla hozzon másodfokú határozatot, tekintettel az 1893. évi XVIII. t.-cz. 125. §., 126. §. és 180. §-aira, amelyek csak a kir. járásbíróságok ítéleteit rendelik a kir. törvényszékek felülbírálása alá. E tekintetben minden kétséget ki fog zárni a javasolt rendelkezés azáltal, hogy az 1893. évi XVIII. t.-cz. 1. §. 5. m) pontjában felsorolt keresetekhez mindenben hasonló természetű kérdéseket az e keresetek elbírálására rendelt jogszabályok alá helyezi, kivévén azt, hogy az elsőfokú határozatot a dolog természeténél fogva a kiküldött birtokrendező biró hozza meg a sommás eljárás szabályai szerint. A VIII. czikkelyhez. Az 1890. évi május hó 23-án 22.578. szám alatt (R. T. 1890. évfolyam 1.121. 1.) kelt vallás- ós közoktatásügyi ministeri rendelet meghatározza azt, hogy kik vannak jogosítva a »rnórnök« czím viselésére. ' Az 1880. évi XLV. t.-cz. 14. §-a, illetőleg az ennek helyébe lépett 1892. évi XXIV. t.-cz. 14. §-a alapján kiadott rendeletekkel szervezett kolozsvári birtokrendező mémökvizsgáló bizottság előtt sikerrel kiállott vizsgálat alapján azonban olyanok is nyerték a »birtokrendező mórnök« ozímót, akik különben a fent idézett vallás- és közoktatásügyi ministeri rendelet értelmében meg* felelő előképzettség hiányában a »mérnok« czímet nem viselhetik. E visszás állapot ellen a műszaki körök több izben felszólaltak. Képvh. iromány. 190&—1911. XIV. kötet. 19 .