Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.
Irományszámok - 1906-539. Törvényjavaslat az ország erdélyi részeiben, továbbá a volt Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd megyék és a volt Kővár vidék területén a birtokrendezésről, arányositásról és tagositásról szóló 1871. évi LV., 1880. évi XLV. és 1892. évi XXIV. törvényczikkek módositásáróül és kiegészitéséről
§39. szám. 141 alapján keletkezik, meg fogja nyugtatni azokat, a kik a tagosítást ellenzik, a kik azonban az eddigi törvény rendelkezései szerint akaratuk ellenére kényszeríttetnek be a tagosításba. A gazdasági érdekek és a tagosítás czélszerű keresztülvitele nagy biztosítékot nyer abban, hogy a bíróság a szakértők elnökét mindig a földművelésügyi minister által kijelölt, kellő szakértelemmel biró, pártatlan és nem érdekelt egyének sorából fogja kinevezni. A szakértők fölösleges nagy száma le lesz szállítva, a mi jelentékeny költségmegtakarítást fog eredményezni. A birtokrendező mérnöki kar nívójának emeléséről is fog gondoskodás történni. A kolozsvári mérnökvizsgáló-bizottság hatáskörén történik czélszerű változtatás, a melyet azonban rendelettel fog az igazságügyminister szabályozni. Az okleveles és magasabb képzettséggel biró műszaki erők bevonása érdekében a birtokrendező mérnöki vizsga terhes előfeltételei czélszeruen változni fognak. A mérnök-segédek a javaslat szerint ugyanazon fegyelmi hatóság és rendelkezések alá helyeztetnek, mint a működő mérnökök. A tagositó mérnökök körében általános gyakorlat az, hogy a vállalt munkálatokat alvállalatba segédeknek adják ki, sőt a mérnök legtöbbször csak vállalkozó, maga nem is dolgozik. A bíróságok tulaj donképen a segédekkel érintkeznek, a kikre azonban az eddigi rendelkezések szerint fegyelmi jogkörük ki nem terjed. A javaslat egyik legfontosabb intézkedése az, a mely elrendeli, hogy az összes tagositási költségeket a kir. kincstár előlegezze. Ennek az intézkedésnek az eljárás egész menetére valö kiható jelentőségét bővebben fejtegetni fölösleges. Ez által nj erőre kap az erdólyrészi tagosítások ügymenete. Mint az erdélyrészi birtokrendezés menetére és megnyugtató végrehajtására nézve nagyfontosságú tényt felhozom még az igazságügyi kormányzat részéről folyamatba tett telekkönyvi általános helyesbítési eljárást, a mely a törvényhozás hozzájárulásával rendkívüli eszközökkel indíttatott meg az erdélyi részekben. A hetvenes években keresztülvitt felületes helyszinelési munkálatok és az azóta is elhanyagolt telekkönyvi állapotok az eddigi jogszabályok értelmében a tagosítás folyamata alatt rendeztetnek és helyesbittetnek, természetesen a birtokosság költségén és a tulaj donképeni tagositási eljárás gyors lefolyásának rovására. Ez egyrészt igazságtalanul rótta a birtokosságra a tetemes költséget, másrészt sokszor évekig hátráltatta az eljárás befejezését. A megindított helyesbítő eljárás bele illeszkedik a birtokrendezési törvények javasolt módosításainak rendszerébe, és a birtokososztály jog- és hitelviszonyainak consolidálásához nagyban fog hozzájárulni a mellett, hogy magát a tagositási eljárást lényegesen olcsóbbá, megbízhatóbbá és gyorsabb lefolyásúvá teszi.